Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-27
oldal | 16 2017. július 27. szorulók elosztásáról "a tagállamok sajátos helyzet é nek figyelembevételével", a következtetések ugya nis az áthelyezés egy másik projektjéhez kapcsolódnak. Yves Bot szerint Magyarország érvelésével ellentétben a tanácsnak nem kellett volna újabb konzultációt folytatnia az Európai Parlamenttel, mivel a hivatkozott módosítások nem érintették a mechanizm us alapvet ő jellemz ő it. "Az a tény tehát, hogy a mechanizmusból bizonyos országok kikerülnek, nem min ő sül jelent ő s kérdésnek - állítja a f ő tanácsnok." Yves Bot úgy érvel továbbá: a megtámadott határozat automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy enyhítsék a 2015 nyarán bekövetkezett migrációs válság után a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezed ő jelent ő s nyomást, és ezért alkalmas a kit ű zött cél elérésére. A f ő tanácsnok álláspontja szerint a nem megfelel ő hatékonyság oka egyebek mellett az is, hogy a relokációs határozatot egyes tagállamok - köztük Magyarország és Szlovákia - részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre. "Ez az érvelés természetesen nincs figyelemmel arra, hogy els ő sorban nem a relokációt ellenz ő k, hanem a relokációt elfog adók azok, akik nem hajtják végre a határozatot" - írták. v v i i s s s s z z a a Illegális bevándorlás - Újabb szakaszba lépett a Magyarország, Lengyelország és Csehország elleni jogsértési eljárás - ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Prága/Varsó/Budapest, 2017. július 26., szerda (MTI) - Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított k ötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. Az EB júniusban indította meg a jogs értési eljárást a 120 ezer menedékkér ő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei min ő sített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében. Az akkor megkü ldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégít ő nek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket - tájékoztatott a bizottság. Mint írták, a kapott vá laszlevelekben szerepl ő érvek - például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lév ő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése - egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását. Az Európai Bizottság leszögezte: Magyar ország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból ered ő kötelezettségeket. A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése ér dekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkér ő t sem és nem is tett erre vállalást. Cse hország pedig tavaly augusztus óta nem helyezett át senkit és t ö bb mint egy éve nem is tett erre felajánlást. Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkér ő t is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás. A kötelez ő betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsért ő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajótértekezletén. Az európai szerz ő dések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni - tette hozzá. A miniszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak és megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekk el, hogy jöhetnek Európába. Meger ő sítette: Magyarország kormányának els ő számú feladata, kötelessége és felel ő ssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése, ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen. A cseh k ormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer m ű ködésképtelen - ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást.
