Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-27
oldal | 17 2017. július 27. "Ez év június áig a menekültek áthelyezésének sikeressége mindössze 15 százalékos, s a kvóták teljesítésével a tagállamok többségének problémái vannak" - olvasható Sobotkának a cseh kormány honlapján nyilvánosságra hozott kommentárjában. A miniszterelnök szerint az áthelyezett migránsok alacsony száma egyértelm ű en azt jelzi, hogy a kvótarendszer megvalósítása a gyakorlatban is meghiúsult. "A migrációs válság kezdete óta a Cseh Köztársaság világos és érthet ő hangon beszélt. Kiemelt feladatnak tartjuk a m ű köd ő képe s intézkedések megvalósítását, amelyek az illegális tömeges migráció problémájának tartós megoldásához vezetnek és szavatolják az európai országok állampolgárainak biztonságát" - szögezte le a cseh kormányf ő . Bohuslav Sobotka rámutatott: Csehország kit artóan szorgalmazza az EU küls ő határai védelmének a meger ő sítését, hogy a szövetség már a határain képes legyen megállítani az illegális bevándorlást. Varsó továbbá is kész megvédeni a menekültelosztási kvótára vonatkozó álláspontját - szögezte le Kon rad Szymanski lengyel külügyminiszterhelyettes. Az illetékes lengyel állami szervek "belátták, hogy lehetetlen végrehajtani az uniós átirányítási döntéseket úgy, hogy ez összhangban legyen a lengyel menedékjogi és biztonsági politikával" - szögezte le az uniós ügyekért felel ő s miniszterhelyettes a PAP hírügynökségnek továbbított, a brüsszeli bejelentésre reagáló nyilatkozatban. Rámutatott, hogy a kvótát az uniós tagállamok csupán mintegy 20 százalékban teljesítették. Utalt arra a levélre, melyet V arsóból az Európai Bizottságnak továbbítottak július közepén. Meger ő sítette: Lengyelország továbbá is kész az Európai Unió Bírósága el ő tt megvédeni a levélben megfogalmazott álláspontját. v v i i s s s s z z a a Völner: az Európai Bíróság is a Sorosterv végrehajtásán dolgozik Budapest, 2017. július 26., szerda (MTI) - Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Sorosterv végrehajtásán dolgozik. Völner Pál ezt arra r eagálva mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság f ő tanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkér ő k tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. A f ő tanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az el ő zetes állásfoglalással. Az ítélethirdetés ő sszel vagy legkés ő bb télen lehet. Völner Pál úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a f ő tanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Sorosterv részeként csatlakozott volna az el ő tte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat f ő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát - tette hozzá az államtitkár. Azt mondta, az állásfoglalás tartalmaz "kényszeredett jogi érvelést", de nem döntötte meg a Magyarország által a keresetben kidolgo zott jogi érveket. Völner Pál szólt arról is, a mintegy százoldalas anyagban "s ű r ű n fordul el ő " a szolidaritás, a rugalmasság, a sürg ő sség kifejezés, ez azt jelenti, hogy "ott hiányoznak a jogi érvek a Magyarország által lefektetett állásponttal kapcs olatban". Mint mondta, a f ő tanácsnok hivatkozik a sürg ő sségre, de megfeledkezik arról, hogy az EU m ű ködésér ő l szóló szabályokban le van fektetve a sürg ő sségi eljárás menete, vagyis ez az érv sem állja meg a helyét. Felidézte: Magyarország arra hi vatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó, ennek tényét a bíróság egy más ügyben hozott, 2015ös döntése is meger ő síti. Közölte, a f ő tanácsnok nem oldotta fel azt az ellentmondást, hogy vagy a dublini egyezmény módosításáról volt szó, amelynek ne m tartották be a formai kereteit, vagy ha nem err ő l, akkor a hozott döntés ellenétes az egyezménnyel. Megjegyezte: a f ő tanácsnok megkerülte azt a kérdést is, hogy az Európai Tanács állásfoglalásainak, következtetéseinek vane köt ő erejük. Leszögez te: Magyarország jogi álláspontja változatlan, és ha jogi alapon dönt a bíróság, akkor bizakodóan várják az ítéletet. "Nagyon sajnálnánk, ha a politikai folyamathoz a bíróság is csatlakozna" - mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy ez alapjában kérd ő jelez né meg azt, hogy az unió fórumai betartjáke a szabályokat, amelyek alapján m ű ködniük kellene. Az államtitkár jelezte: biztatónak tartják, hogy a közelmúltban három olyan döntés is volt, amikor a f ő tanácsnoki indítvánnyal szemben döntött a bíróság.
