Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-27
oldal | 15 2017. július 27. C C i i k k k k e e k k Kvótaper - Migrációkutató Intézet: a f ő tanácsnok véleménye szembemegy a korábbi felvetésekkel Budapest, 2017. július 26., szerda (MTI) - A Migrációkutató Intézet szerint az Európai Bíróság francia f ő tanácsnokának a menedékkér ő k tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben szerdán publikált véleménye szembemegy az ö sszes korábbi hasonló felvetéssel, és Yves Bot "egyértelm ű en az Európai Bizottság és az oldalán beavatkozó, migrációs szempontból fogadó, illetve az áthelyezésben érintett tagállamok oldalára állt" azzal, hogy a magyar és szlovák kereset el utasítását javasolja. Az intézet közleményében, amelyet a Századvég Alapítvány juttatott el az MTIhez, felidézték: a korábbi értékelések alapján több szakért ő úgy nyilatkozott, hogy a magyar kereset akár sikeres is lehet, mivel a tanács döntése - els ő sorban formai értelemben - meglehet ő sen bizonytalan alapokon áll. Mindezt még olyan szakért ő k is elismerték, akik egyébként nem értenek egyet azzal, hogy Magyarország a kvótadöntés ellen szavazott - hangsúlyozták. Megjegyezték: a f ő tanácsnok véleménye ugyan nem jelent végleges döntést, a statisztikák azonban azt mutatják, hogy egy ilyen tartalmú vélemény után Magyarország szempontjából nem kedvez ő ek az el ő jelek. Felidézték, hogy az Európai Bizottság 2015 májusában hozta nyilvánosságra az E urópát érint ő migrációs válsághelyzet kezelésére vonatkozó elképzeléseit. Az egyik legjelent ő sebb, a tagállamok széles körének ellenállását kiváltó javaslatot, amely lényegét tekintve az európai menedékkér ő k tagállamok közötti arányos elosztására vonatkozi k, és amely a kezdeti önkéntes tagállami részvételt ő l a tagállamokat egyértelm ű en kötelez ő áthelyezési modell felé mozdult, 2015 szeptemberében fogadták el egy tanácsi határozat formájában: 120 ezer menedékkérelmez ő átvételét írták el ő Olaszországból és Gö rögországból. Magyarország 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Unió Bírósága el ő tt a kötelez ő kvótákon alapuló relokációs határozat ellen. A tanács a határozatot min ő sített többséggel fogadta el, Magyarország nemmel szavazott . A bírósági eljárás megindításáról az Országgy ű lés 2015 novemberében törvényt fogadott el, amelyben felszólította a kormányt a kereset benyújtására. A kabinet a keresetében tíz jogi érvet sorakoztatott fel a határozat semmissége mellett, ebb ő l négy el járási, öt tartalmi jelleg ű , végül egy másodlagos jogi érv kifejezetten Magyarország tekintetében állítja a határozat jogsért ő voltát. A tárgyalás május 10én volt, a f ő tanácsnoki indítványt szerdán publikálták, és a bíróság várhatóan az ő sszel hozza m eg döntését az ügyben. Mind a tanács, mind a mellette beavatkozók, tehát az ellenérdek ű felek egy része kiemelten kezelte a szolidaritás kérdését, amely álláspontjuk szerint a megtámadott határozatban megjelen ő intézkedést kíván meg a tanácstól. Magyar ország ezzel szemben jelezte, hogy a szolidaritás elve nem csupán a megtámadott határozatban foglalt szabályozási környezet által tud kiteljesülni, valamint a szolidaritás kifejezése nem mentesíti az uniós intézményeket az alól, hogy tiszteletben tartsák a szerz ő désekben foglalt kötelezettségeiket, ideértve egyebek mellett a megfelel ő jogalap alkalmazását vagy a megfelel ő eljárási szabályok tiszteletben tartását. Hangsúlyozták: Magyarország álláspontja, hogy a jelenlegi migrációs helyzet megoldását nem képezheti semmilyen, automatizmuson alapuló elosztási mechanizmus. A migráció kiváltó okait az Európai Unión kívül kell kezelni, továbbá még inkább meg kell er ő s í teni a határellen ő rzést. Ugyanakkor határozott a magyar álláspont abban, hogy az üldöztetés el ő l menekül ő knek és a ténylegesen nemzetközi védelemre szorulóknak biztosítsák a nemzetközi védelmet - szögezték le. Közölték, a f ő tanácsnokok a bíróság nem ítélkez ő tagjai, szerepük, hogy részletesen indokolt indítványt nyújtanak be a bíráknak, így segítve azok munkáját. A f ő tanácsnokok függetlenek, megfelel ő jogi szakértelemmel. Kiemelték, hogy a f ő tanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, a testület azzal elle ntétesen is határozhat, azonban az indítvány vitathatatlanul lényegesen befolyásolja a döntést. Az Európai Bíróság f ő tanácsnoka 344 pontból álló, 120 oldalas indítványának végkövetkeztetései között azt javasolja a bíróságnak, hogy utasítsa el a tanácsi határozat megsemmisítése iránti kereseteket. Yves Bot szerint a formai magyar érvekkel ellentétben tartalmára tekintettel nem lehet jogalkotási aktusnak min ő síteni a megtámadott relokációs határozatot. Másik érve értelmében nem ellentétes a határo zat elfogadása az Európai Tanács 2015. júniusi következtetéseivel, amelyek szerint a tagállamoknak "konszenzus útján" kell dönteniük a nemzetközi védelemre
