Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. június - Civitas Europica Centralis
2017-06-10
oldal | 22 2017. június 10. Az oktatási stratégia a Szlovákiában m ű köd ő magyar oktatási nyelv ű iskolák jogi feltételeinek b ő vítése, illetve anyagi helyzetük javítása céljával készült. A benne felvázolt elképzeléseket a felvidéki magyar párt hozzászólásként eljuttatta a Tanuló Szlovákia elnevezés ű - az oktatásfejlesztés jöv ő beli állami stratégiáit lefektet ő - programdokumentum készít ő in ek, illetve elküldte a szlovák szaktárcának is. Az MKP oktatási stratégiájának két pillére van: az els ő ben az oktatási rendszerben igényelt változtatásokat írják le, a másodikban pedig azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket a változtatások megvalósul ásáig kell foganatosítani. Kiss Beáta, az MKP kulturális és oktatásügyi alelnöke a stratégiában megfogalmazott igényeket ismertetve elmondta: nagyon fontos, hogy a közoktatási törvénybe bekerüljön a nemzetiségi oktatás fogalma, amire leginkább azért va n szükség, hogy a jöv ő ben megvalósulhassanak a nemzetiségi iskolák olyan sajátságos igényei, mint például az anyanyelvi órák száma, a történelemórák saját oktatási anyaga vagy éppen a szlovák nyelv oktatásának módszertana. Az elvárások következ ő fontos pon tja, hogy az iskolák normat í v finanszírozásában jelenjen meg a kisebbségi iskolák specifikus helyzete. Erre a különálló finanszírozási modellre egyebek mellett a nemzetiségi oktatási intézmények rendszerint alacsonyabb diáklétszámából adódó hátrányos helyz etének kiküszöbölésére van szükség. A stratégia harmadik sarkalatos pontjában egy államilag támogatott, a nemzetiségi iskolák céljait szolgáló pedagógiai intézet létrehozását kérik, amely egyebek mellett tankönyveket, módszertani segédanyagokat készítene. A nemzetiségi iskolák hálózatát érint ő rendszerszint ű megoldás megvalósításáig az MKP átmeneti intézkedésként egy alapítványi formában m ű köd ő pályázati rendszer létrehozását javasolja. A pályázati rendszer egyebek mellett lehet ő séget adna az óvodák és iskola el ő tti programok támogatására, az iskolák elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális fejlesztéseinek támogatására, az iskolabuszhálózat b ő vítésére, a szórványban és peremvidéken m ű köd ő iskolák normatív támogatásának kiegészítésére, oktatási prog ramok megvalósítására, illetve az egyházi és magániskolák pótfinanszírozására is. Kiss Beáta az MTI kérdésére elmondta: az alapítványi rendszer finanszírozása még nyitott kérdés, keresik a forrásokat, ám ilyen irányú felajánlás - egyel ő re lehet ő ségként - már elhangzott az anyaország részér ő l. Az MKP sajtótájékoztatóján szó esett még a pozsonyi törvényhozás által májusban megszavazott Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról, illetve arról, hogy a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatások eloszt ását a jöv ő ben felügyel ő intézményt a pozsonyi sajtóban - gyakran tévesen - a kulturális autonómia egyfajta formájaként kezelik. Ő ry Péter, az MKP Országos Tanácsának (OT) elnöke ezzel összefüggésben hangsúlyozta: az alap esetében távolról sem lehet ku lturális önkormányzat létrehozásáról beszélni, hanem olyan állami intézményr ő l, költségvetési szervr ő l van szó, amelyben az ott meghozott döntésekre a kulturális tárcának komoly befolyása van az általa kinevezett vezet ő kön keresztül. Hozzátette: a rendszer nek több kifogásolható része is van, s bár vitathatatlan pozitívum, hogy létrehozásával megemelkedik a kisebbségi kultúrára szánt állami támogatás keretösszege, azt is látni kell, hogy a magyar kultúrára fordítható összeg még azt sem éri el, amit a szlovák állam költségvetésébe tavaly áfaként befizettek a Magyarországról kapott, mintegy 30 millió eurót kitev ő támogatások után. Rámutatott: az alap 8 milliós keretösszege, illetve annak a magyar kultúrára szánt része érdekes összehasonlításba helyezhet ő azzal a 3,3 millió eurós összeggel, amelyet a Magyarországon él ő szlovák kisebbség kap az idén, holott a 30 ezer f ő t számoló ottani szlovák közösség számbelileg a felvidéki magyarság tizedét sem teszi ki. v v i i s s s s z z a a Joger ő sen pert vesztett a prefektus, készülhet az együttélési kódex Hargita megyében Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2017. június 7., szerda (MTI) - A marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon is elutasította szerdán JeanAdrian Andrei Hargita megye i prefektus keresetét, és lehet ő vé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával kidolgozzon egy románmagyar együttélési kódexet. A szerdán kimondott joger ő s ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték. Borboly Csaba, a székelyföldi megye önkormányzatának elnöke az MTInek adott nyilatkozatában üdvözölte a döntést, és kijelentette: reményei szerint az együttélési kódex jó példa lesz más megyék román és magyar közösségeinek a viszony rendezésére. A Rom á niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus szerint ugyanis a modell a kölcsönösség elve alapján máshol is alkalmazható lesz. Azokban az erdélyi megyékben, ahol kisebbségben él a magyarság, olyan jogokat biztosíthatnak számár a, mint amilyeneket a székelyföldi megye biztosít a területén kisebbségben él ő románság számára.
