Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. június - Civitas Europica Centralis
2017-06-03
oldal | 16 2017. június 3. kivonta a körforgásból, most pedig kétszáz év alatt ezt az irdatlan energiamennyiséget visszajuttatjuk a környezetbe – , annál kevés dolgot tudunk biztosabban … ” Hargitai Miklós ( http://nepszava.hu/ ) Trump belpolitikája „ Nem kell a globális felmelegedés szakért ő jének, az elmélet hívének, szkeptikusnak vagy ellenz ő nek lenni ahhoz, hogy foglalkozzunk Donald Trump csütörtök este bejelentett döntésével, miszerint az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményb ő l. Az amerikai belpolitika megszokott pályájáról novemberben letért vonalvezetését kell inkább nyomon követnünk, hogy megértsük, miért is tette az elnök, amit tett, napokig tudatosan szított globális várakozás végére téve pontot, learatva a babérokat ott, ahol akarta, azaz a támogatói körében. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy rögvest azutá n, hogy roppant egyszer ű , szavazóbáziskompatibilis szavakkal bejelentette lépését, már hozzá is tette: az Egyesült Államok azonnal megkezdi a tárgyalásokat, hogy új alapokon visszatérhessen az egyezménybe, vagy hogy új egyezményt hozzanak tet ő alá. A füstfelh ő be burkolózó, az ipari forradalom korába visszasüllyed ő Egyesült Államok képe, amellyel nem is annyira a klímaegyezmény hívei, hanem Trump hazai politikai ellenfelei és külföldi kritikusai, képmutatástól túlcsordulva riogatnak, egyel ő re ne m több politikai lózungnál. Persze ett ő l még az egyik félnek – a széles körben elfogadott tudományos konszenzus alapján a klímavéd ő knek – igaza van, csak éppen most nem ez a lényeg … ” Zord Gábor László ( https://mno.hu/ ) Megtanulták a populizmust „ Amerika egyeduralmának végét siratva új Brzezinski után kiált a Financial Times. A lengyel származású elemz ő halála szimbolikus értelemben egy olyan korszak lezárását jelenti, amelyben a két világ szembenállása minden oldalon igazi stratégákat termelt ki. Nem csak stratégákat, karakteres politikusokat is. Mára mindkét téren er ő sen érezhet ő a felhígulás. Különöse n a nyugati térfélen. Annak ellenére, hogy a kihívások egyáltalán nem kisebbek, mint a hidegháború idején, nem beszélve az azt követ ő kegyelmi állapotról. Ezzel párhuzamos a liberalizmus hanyatlása is. Míg a második világháború után a nyugati politikusok a zt hitték, a piacgazdaság, a liberális demokrácia és az emberi jogok szép lassan az egész földgolyón meger ő södnek, addig ma ez a remény meglehet ő sen naivnak t ű nik. Ázsiában Kína felemelkedése jelent egyre komolyabb gazdasági – id ő vel katonai – kihívást a n yugati világnak. Amennyiben Peking a jelenlegi trendet tovább er ő sítve vonja vonzáskörébe az Egyesült Államok egykori szövetségeseit, akkor Washington jó id ő re nem gyakorol majd meghatározó befolyást e régió fejl ő désére, s f ő képp gondolkodására … ” Stier G ábor ( https://mno.hu/ ) A Párizs környéki békeszerz ő dések „ Trianon. Egy szó, amelyben szinte benne foglaltatik az egész XX. századi magyar történelem, pontosabban annak az 1920. június 4ét követ ő , napjainkig terjed ő id ő szaka. A központi hatalmak I. világháborús vereségét követ ő en a gy ő ztesek, az antanthatalmak felülírták korábban hangoztatott, de 1918ra már „teljesen elf eledett” békeelveiket. Igazi gy ő ztesként viselkedtek. A vae victis ókori elvét tartották követend ő nek. Nem figyeltek sem a korábbi ígéreteikre, sem a legy ő zöttek helyzetére. Új világot alakítottak ki a Párizs környéki békeszerz ő désekkel – amelyek sokkal inkább a gy ő ztesek által megfogalmazott diktátumok voltak, mint a vesztesek szempontjait is figyelembe vev ő szerz ő dések. Az akkor nagy háborúnak – kés ő bb I. világháborúnak – nevezett, csaknem öt esztendeig tartó harcok vesztesei nemcsak egyszer ű en legy ő zet tek, hanem meg is aláztattak a gy ő ztesek által. Nemzeti önbecsülésüket is sárba taposták, és a gy ő ztesek diadalittas elégedettséggel osztották az igazságot és a legy ő zött országok területét az arra
