Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-21
oldal | 11 2017. március 21. szerint ha a térségben valóban újabb konfliktus törne ki, azt hazánk is megszenvedné. A politikai hatalom és az etnikai ellentétek, ezek összeolvadva rendkívül robbanékony elegyet alkotnak – e szavakkal jellemezte Silvia Steinberger , a Heidelbergi Nemzetközi Konfliktuskutató Intézet (HIIK) munkatársa két hete a Balkánfélszigetet a Deutsche Wellének adott inter júban, melyben a legújabb kutatási eredményeiket ismertette. Ú gynevezett konfliktusbarométerével az intézet tizennyolc gócpontot azonosított a Balkánon, melyek közül kett ő esetében – Macedóniában és Koszovóban – er ő szakos eseményekre is sor került a múlt é vben. „ Mindkét konfliktus er ő szakos válság volt, ami a módszertanunk alapján az er ő szakos konfliktusok legalacsonyabb szintje ” – figyelmeztetett a kutató. Ám ez a két válsággóc csak egy kis része azoknak a problémáknak, amelyekkel napjainkban szembesül a B alkán … ( http://mno.hu/ ) Migráció: Miért éppen a magyarországi hisz téria ilyen extrém? Európa az elmúlt évtizedekben nagyjából kivette a részét a hazájukat elhagyni kényszerül ő menekültek befogadásából, ha a kontinens népességét a teljes emberiséghez hasonlítjuk. Ám ha a gazdaság ereje a kérdés, Európa alulteljesít. A b evándorlás miatti szorongást a számok csak részben igazolják, de attól még a szakért ő megtalálja annak is az okát. Az elmúlt huszonöt évben globális összehasonlításban nem változott jelent ő sebben az Európára nehezed ő migrációs nyomás. A számok azt mutatják , hogy a Föld teljes lakosságának abból a részéb ő l, amely elhagyja szül ő földjét, 30 százaléknyi talál magának új hazát kontinensünkön. Ebben természetesen az Európán belüli migráció is megjelenik (például az Angliában él ő magyarok és az anyaországba költöz ött határontúli magyarok). A kérdés az, mennyire érezzük soknak a 30 százalékot. A felmérések egyértelm ű en jelzik: a kontinens lakosságának többsége s zorongva figyeli a folyamatokat … ( http://hvg.hu/ ) Új konkurensek a Balkánon A Balkán térsége évtizedekig az Európai Unió (EU) befolyási övezetének számított. Amennyiben az unió nem állt volna a helyzet magaslatán, besegített az Egyesült Állam ok. Ez a rendszer azonban most összeomlik. Mit terveznek az új konkurensek - teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség. Federica Mogherini , az EU kül- és biztonságpolitikai f ő képvisel ő je közelmúltbeli balkáni körútja során kénytelen volt megtapasztalni, milyen kevéssé veszik komolyan Brüsszelt DélkeletEurópában. Macedóniában Mogherini válságmegoldási elképzeléseit az ország elnöke elhárította. Parlamenti beszéde Szerbiában pfujolásba f ulladt. Koszovóban elutazása után rögtön kiélez ő dtek a konfliktusok, bár Mogherini, szándéka szerint, a nyugalmat és a megoldásokat hozta volna el az országba. Boszniában az államelnökség csak arra volt hajlandó, hogy az unióból érkezett vendéget egy semmi tmondó protokolláris találkozón fogadja. Az EUbefolyás gyengülése tüzeli Oroszo rszágot, Törökországot és Kínát … ( http://www.vajma.info/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Schulz , a f ő gonosz „ A múltban már nem egy ízben volt példa arra, hogy a Fidesz, ha éppen politikai érdekei úgy kívánták, 180 fokos politikai fordulatot vett. Csakhogy a magyar társadalomban nem mindenki szenved amnéziában. Jól emlékezhetünk arra, hogy tavaly ilyenkor még Angela Merkel és Ferenc pápa állt a kormányzati média célkeresztjében, mert - megbocsáthatatlan módon - nem a kirekesztés politikáját hirdették, s nem mentek szembe az európa i szolidaritás eszményével. Csak id ő kérdése, és jókora fordulatot várhatunk a kormányzati kommunikációban. Hirtelenjében ugyanis nem a német kancellár lesz a f ő gonosz, 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
