Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. december - Civitas Europica Centralis

2016-12-15

oldal | 15 2016. december 15. személyisége a vajdasági magyar kulturális, tudományos és politikai múltunknak. Amikor a lap 2011­ben négy évtizedes jubileumát ünnepelte, megpróbáltunk sze mbenézni ezzel a múlttal, megszólaltattuk a Létünk korábbi f ő‍ szerkeszt ő‍ it, olvasószerkeszt ő‍ jét, állandó munkatársait és A l á thatatlan változat címmel egy, a negyven év anyagából összeállított antológiát adtunk ki a Forum Könyvkiadó gondozásában. Ezek a jub ileumi visszatekintések és vizsgálódások egy árnyalt képet adtak a folyóirat rendszerváltás el ő‍ tti történetér ő‍ l. Természetesen az els ő‍ két évtizedre nagyon is rányomta a bélyegét a szocializmus ideológiai diktátuma, ugyanakkor m‍i‍n‍d‍i‍g‍ ‍v‍o‍l‍t‍a‍k‍ ‍a‍ ‍l‍a‍p‍n‍a‍k‍ ‍„‍e‍g‍é‍s‍z‍ s‍é‍g‍e‍s‍”‍,‍ ‍t‍u‍d‍o‍m‍á‍n‍y‍o‍s‍a‍n‍ ‍r‍e‍l‍e‍v‍á‍n‍s‍ ‍s‍z‍ó‍l‍a‍m‍a‍i‍,‍ ‍k‍e‍z‍d‍e‍t‍t‍ ő‍ l fogva az interdiszciplináris nyitottság volt rá jellemz ő‍ ; m ű‍ v‍é‍s‍z‍e‍t‍i‍ ‍t‍a‍r‍t‍a‍l‍m‍a‍k‍a‍t‍ ‍i‍s‍ ‍m‍e‍g‍j‍e‍l‍e‍n‍t‍e‍t‍e‍t‍t‍ ‍…‍ A folyóirat mai arculatát tekintve ez az interdiszciplináris jelleg még kifejezettebb, még inkább domináns vonása …‍ ”‍ ‍(‍ http://szabadmagyarszo.com/ ) Árnyaltabb reformációkép a változás horizontján ‍ A változás kultúrái és kihívásai a 16 –‍ 18. századi Erdélyben címmel tartottak nemzetközi konferenciát december 9. és 10. között Kolozsváron. A BBTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézete, a Református Tanárképz ő‍ Kar és a Római Katolikus Teológia Kar a Refo500 nemzetközi platform keretében sze rvezte meg a rendezvényt. A tanácskozás a reformáció 500. évfordulójára kívánt emlékezni, és a tudomány segítségével bemutatni mindazt, ami a reformációt kiváltotta, ami annak következménye, hatása volt. A kétnapos interdiszciplináris konferenciát (teológi a, irodalom, történelem, zene) Ioan Chiril ă‍ , az egyetemi szenátus elnöke, Herman Selderhuis , a Refo500 nemzetközi tudományos projekt vezet ő‍ je, Kovács Sándor kanonok­f ő‍ esperes, a kolozsvári Szent Mihály­plébánia plébánosa é s a rendezvény egyik védnöke, vala mint Gábor Csilla , a szervez ő‍ bizottság elnöke, a BBTE Refo­projektjének koordinátora üdvözl ő‍ beszéde nyitotta meg. Jelenlétével megtisztelte a konferenciát és el ő‍ adást tartott a Refo500 elnöke, a hollandiai Appeldoorn Teológiai Egyetemének professzora, Her man Selderhuis , valamint a Leuvenb ő‍ l érkezett történész, katolikus teológiai professzor, Wim François , aki azt mutatta meg francia és német nyelv ű‍ bibliafordításokból vett példaanyaggal, hogy a fordításban minden felekezet miként próbálta belevinni a maga igazságát a bibliai szöveg anyanyelv ű‍ értelmezésébe ( http://szabadsag.ro/ ) Leváltották Ózer Ágnest a Vajdasági Múzeum élér ő‍ l ‍ A vajdasági kormány szerdai ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségér ő‍ l dr. Ózer Ágnest , akit szeptemberben neveztek ki ismételten az intézmény élére. A cserér ő‍ l a mai tartományi kormányülésr ő‍ l kiadott közlemén y utolsó mondatából értesülhetett a nyilvánosság, eszerint ugyanis dr. Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatójává. Dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész négy évvel ezel ő‍ tt vette át az intézmény irányítását, majd idén, mandátuma le járta után újabb négyéves id ő‍ szakra kapott megbízatást. Leváltását a k‍o‍r‍m‍á‍n‍y‍k‍ö‍z‍l‍e‍m‍é‍n‍y‍b‍e‍n‍ ‍n‍e‍m‍ ‍i‍n‍d‍o‍k‍o‍l‍t‍á‍k‍ ‍m‍e‍g‍ ‍…‍ ‍ A ‍ ‍ Politika belgrádi napilap egy korábbi cikkéb ő‍ l egyébként arról értesülni, hogy Drago Njegovan szószólója és támogatója annak a kezdeményezésnek, hogy november 25­e, Vajdaság Szerbiához csatolásának napja legyen állami ünnep . Ózer Ágnesr ő‍ l ugyanakkor köztudott, hogy egyike a Magyar Mozgalom alapítóinak, s a sze rvezet Ügyviv ő‍ Testületének is tagja ( http://www.vajma.info/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó A‍k‍i‍k‍ ‍s‍z‍e‍r‍i‍n‍t‍ ‍’‍6‍8‍ ‍E‍u‍r‍ó‍p‍a‍ ‍k‍a‍t‍a‍s‍z‍t‍r‍ó‍f‍á‍j‍a‍ ‍ Európában egyre több bevándorlásellenes, önmagát identitáriusként meghatározó mozgalom m ű‍ ködik. Nálunk mindjárt kett ő‍ is van. Kérdés, a Fidesz és a Jobbik mellett labdába rúghat­e bárki, ha Európát kívánja megmenteni. Elutasítják a liberalizmust, pusztító nak tartják a feminizmust, és a jelenkori Európa bajaiért –‍ mindenekel ő‍ tt

Next

/
Thumbnails
Contents