Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-05
oldal | 15 2016. november 5. Charles Gati : Orbán agresszív Amerikával szemben Charles Gati életm ű ve megosztja a magyar társadalmat: az ország egyik fele respektálja, míg a másik egyenesen hazánk ellenségének tartja. Véleményére azonban mindkét oldal odafigyel. Ezért kérdeztük többek között az amerikai választások el ő tt a világ változásairól, a magyar demokrácia állapotáról és 1956ról a Clintonadminisztrációhoz közel álló, magyar származású amerikai politológus professzort, közírót. Érdekes adalék, hogy Gati 1953 és 1955 tavasza között a Magyar Nemzet munkatársa volt, amíg párton kívüli társaival együtt ki nem rúgták onnan Nagy Imréék leváltása után pár héttel „… A kapcsolatok valójában már 2001ben megromlottak. Közben ugyan volt egy jobb id ő szak, Orbán Viktor második és harmadik miniszterelnöksége idején azonban ismét leh ű lt a viszony. Hogy az okokat megértsük, mindenekel ő tt le kell szögezni, Amerikának vannak érdekei és értékei. Ha az érdekeket vesszük, azok a magyarokéval legtöbb téren ma is egybeesnek, és k ülönösen katonai téren a kapcsolatok ma is jók. Az értékek terén ugyanez már nem mondható el. Az az értékvilág, az a demokráciafelfogás, amelyet Amerika önmagától elvár és legtöbbször teljesít is, Magyarországon megsz ű n ő ben van. Sérül a bírói függetlenség, a sajtó szabadsága, tehát gyengül a fékek és ellensúlyok rendszere. Nagy titkok nincsenek, hiszen amit az amerikaiak mondanak, azt úgy is gondolják … Nem számítok arra, hogy még valaha találkozunk [ Orbán Viktorral – a szerk.] . Egyébként pedig azt javasoln ám, hogy a hatalom minden politikus számára fontos megtartása mellett vegye figyelembe, hogy az ő politikai tehetségével, ügyességével vissza tudná vezetni az országot a nyugati értelemben vett demokráciához. Ez az, ami ő t államférfivé tenné … [Magyarorszá g] egyel ő re tagja mind a NATOnak, mind pedig az Európai Uniónak, de ez nem azt jelenti, hogy nyugati értelemben vett polgári demokrácia … ” ( http://mno.hu/ ) Szakadékony gazdasági hálózatok „ E lángoktól ölelt térség, tágabb hazánk legújabb kori történetírását, szociokulturális változásait illet ő en beszélhetünk a szétfejl ő dés elmélet ér ő l – vagyis arról, hogy Trianon után az utódállamokban rekedt magyar közösségek óhatatlanul is megindultak az uralkodó államszervezetek által diktált irányokba. Bár ellenkez ő el ő jellel, ezt a gondolatot talán lehet alkalmazni az Európai Unió történetére is. Elnézést a kifacsart szóért, de a folyamatosan zajló „összefejl ő dést” csak a vak nem látja. Uniós csatlakoz á sunk el ő tt nap mint nap értesülhettünk arról, hogy szuverenitásunk épp melyik részét ruházzuk át Brüsszelre, vagyis hogy az uniós joganyag hogy an rendezkedik be Magyarországon. A szerencsésebb történelmi fejl ő dés ű NagyBritannia is jól átgondolhatta a hetvenes években, hogy milyen istállóba köti be lovait, és szuverén nagyhatalomként dönthetett arról, hogy egy akkor még csak szerény, de biztató g azdasági eredményeket felmutató térség teljes jogú tagja lesz. Egyes feltevések szerint a formálódó EU Jacques Delors bizottsági elnök idején követte el az ő sb ű nt, és vált gazdasági szövetségb ő l visszafordíthatatlanul politikai közösséggé. Amit remek politikai érzékkel Margaret Thatcher ismert fel; ekkor, 1988ban hangzott el híres bruggei beszéde, amely épp erre a nemkívánatos folyamatra hívta fel a figyelmet. Nem vitás, hogy azóta az ötszázmil liós lakosságú gazdasági térség milyen jelentékeny helyet foglal el a globális gazdaságban. A blokkhoz tartozó tagállamok a fejlett nyugati világ vitathatatlan haszonélvez ő i, részben formálói, ugyanakkor egy egyirányúsított posztmodern narratíva részesei … ” Kuthi Áron ( http://mno.hu/ )
