Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-04
oldal | 16 2016. október 4. Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Leverte a referendum az uniós lécet Európai mércével mérve sem tekinthet ő kirobbanó sikernek a vasárnapi kvótanépszavazás Magyarországon. Az elmúlt évek fontosabb európai uniós referendumai közül csak Spanyolország és Horvátország volt képes hasonlóan gyenge részvételt felmutatni. A kormány 10 milliárd forintos nagyságrend ű kam pányköltekezése ellenére az utóbbi évek jelent ő sebb, európai uniós témájú referendumaival összevetve is kirívóan alacsony a vasárnapi kvótanépszavazás részvételi aránya, hiszen a választásra jogosultaknak mind ö ssze 43 százaléka járult az urnákhoz. Az utóbb i másfél évtized során csupán a 2005ös spanyol népszavazás produkált ennél rosszabb mutatókat, a mediterrán ország voksolásra jogosult állampolgárainak mindössze 42 százaléka gondolta úgy, hogy elmondja vélem é nyét arról, akare európai uniós alkotmányt. É rdekesség, hogy amikor a madridi kormány látta, mennyire nem érdekli a spanyolokat az egész téma, ötmillió darab tájékoztató füzetet is szétküldött az országban. Magyarországon, ahol kevesebb mint negyedannyian laknak, szintén több mint négymillió füzetet küldött szét a kormány. Máshol is találunk azonban példát az érdektelenségre: Horvátországban az uniós csatlakozásról szóló 2012es voksoláson a részvétel mindössze 43,5 százalékos volt, alig magasabb a mostani magyarénál … ( http://mno.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 Megtörténhetne ma is „ Olyan ez a kampány, mint antiszemitizmus zsidók nélkül - állítja publicisztikájában a történész, aki a Bayerügy miatt mondott le a GULÁGokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökségér ő l. A holokauszttal kapcsolatos legfontosabb kérdés nem az, hogy mi is történt pontosan, hanem az, hogy hogyan történhetett meg. Hogyan lehetséges az, hogy a hatalom, a kormányzat elkezd üldözni egy pontosan nem is körülhatárolható csoportot, és ez a kampány magával ragadja a társadalom zömét is – annak ellenére, hogy korábban üldöz ő és üldözött gond nélkül élt együtt. Minden, vészkorszakkal foglalkozó kurzus on, minden emléknapon felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett sor erre a történelemben egyedülálló tragédi á ra, hogyan lehetett rávenni korábban békés tömegeket embertelen cselekedetekre, vagy éppen csendes asszisztálásra? A most folyó kormányzati gy ű löletkam pányt átélve már nagyjából tudjuk a választ erre a kérdésre. Láthatjuk, hogy félelemre építve, félrevezetéssel, féligazságok és teljes hazugságok ismétlésével hogyan lehet gy ű löletre, ellenszenvre hangolni a magyarság sz á mottev ő részét olyanokkal szemben, akiket nem is ismer. A múltban, különösen az elmúlt száz évben a magyarság épp befogadó magatartásáról volt ismert. Nemcsak menekülteket fogadtunk be. A kilencvenes évek elején tízezerszámra érkeztek ide kínaiak, és akkor senki sem kezdett kampányt a nem k eresztény idegenek ellen. Egy ilyen alapvet ő en befogadó nép szemléletének megváltoztatásához a népbutítás minden eszközét be kellett vetni … ” Stark Tamás ( http://hvg.hu/ ) Ahol nem m ű ködik a nyugati demokrácia A szlovák – iraki Emíre Khidayer szerint a migránsellenes retorika a politikai eseményekre reflektál Emíre Khidayer apai ágon iraki, anyai ágon szlovák orientalista, szlovák és ENSZdiplomataként dolgozott az iszlám világ különböz ő országaiban, így Irakban, Kuvaitban, Egyiptomban és Szudánban. Tapasztalataiból bestsellereket is írt, amelyeket szlovák, cseh, lengyel és angol nyelven adtak ki. A Pöstyénben született, egy Nagyszombat melletti faluban feln ő tt szakért ő a német szocialisták 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
