Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-04
oldal | 17 2016. október 4. pártalapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung által rendezett, A n ő i jogok és az iszlám cím ű konferencián adott el ő a budapesti Kossuth Klu bban. Az európai és az arab identitás, értékrend közti különbségekr ő l nyilatkozott a Magyar Nemzetnek „… A nyugateurópai politika gyakran idealista szakpolitikákat termel ki magából. Hozzájuk képest a V4ek attit ű dje sokkal pragmatikusabb és értelmesebb. Ezzel párhuzamosan a V4ek tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és szerz ő déseket. Máig vannak olyan osztrák és nyugati turisták, akik Szlovákiába jönnek és nem tudják, hogy itt is euró a pénznem. Ez azt jelenti, hogy ignorálják a velük szomszédos, szin tén EUtag szövetséges országokat. Ebb ő l a perspektívából érdekes lesz nézni, hogy a nyugatiak hogyan fognak viszonyulni az egészen különböz ő kultúrából érkezettekhez. A V4eknek ebb ő l a szempontból helyzeti el ő nyt jelent az, hogy szemben a nyugatiakkal, t isztában vannak a kommunista diktatúra miatt azzal, hogy hogyan viselkednek és gondolkoznak azok az emberek, akik elhagytak egy autoriter módon m ű köd ő országot … ” ( http://mno.hu/ ) Repül a nehéz k ő , nagyot koppan ottan „ Be van fejezve a nagy m ű , és érvénytelen. Orbán kisebbségbe került. Számolatlanul elköltött milliárdok, pofátlan hazugságok és a legaljasabb ösztönök megszólítása sem volt elég, hogy mozgósítsa az ország felét. A népszavazás elbukott. Az eddigi politika ér vénytelen. Mert ennyi volt a politikájuk évek óta. Rossz kormányzás és lopás, amit szélmalomharc és taktika fedett el. Ez most el ő ször nem nyert, hanem koppanáshoz vezetett. A népszavazási kezdeményezést nem az váltotta ki, hogy akkor tet ő zött a bevándorlá si válság, és a kvóta ötlete sem akkor merült fel – addigra ugyanis a magyar kormány azt már aláírta. Nem: a bejelentés egy nappal azután hangzott el, hogy a szocik boltzár elleni népszavazását er ő szakkal akadályozták meg. Erre reagáltak azzal, hogy neszte k, itt egy népszavazás az Igazán Fontos Ügyr ő l. A boltzárat aztán feladták, de vitték tovább a kapkodásból született kezdeményezést. Addig se másról van szó, mert bármilyen m á s téma kínos a számukra. Nyerhet ő nek vélték, hiszen a gy ű lölet errefelé men ő . Más ik el ő nye a gy ű löletnek, hogy könnyebben rá lehet segíteni, mint mondjuk a pénzügyi kultúrára vagy az általános m ű veltségre. Ellenség kell hozzá meg vérvád, ennyike. Az el ő bbi adott, az utóbbi meg pénzkérdés. És az van dögivel, fizeti az istenadta nép … ” Tóta W. Árpád ( http://hvg.hu/ ) Nyugodj már! „ Valahol Európában a szeptember végi Szilvanapon ez volt a téma: „a bevándorlók elnyalják a lekvárunkat és megisszák a pálinkánkat”. Meg elhajtják a kondát, nyilván, mert azok a muszlimok olyanok ... Az ember, akit legjobban szerettem, egyszer sem fenyített vagy ütött meg, és sose hazudott nekem. Nem is nagyon szidott, csak amikor néha ingerülteb b volt, rámszólt: „Nyugodj már!” Most, a kedélyborzoló, jogi szempontból érvénytelen és eredménytelen magyarországi népszavazás után jó lenne, ha jönne valaki, aki ingerülten, de a szül ő i szeretet erélyével rászólna minden érintett politikusra, sajtósra, ö nkéntes vagy önkéntelen kommentel ő re: „Nyugodj már!” A hárkosz felek f ő leg nyugodjanak! Ne tetézze egyikük sem a traumatikus felfordulás után a bajt azzal, hogy gy ő ztesnek kiáltja ki magát. Ha a népszavazás érvényes lett volna, az Orbán Viktornak tényleg hatalmas adut jelentett volna „Brüsszellel” (f ő ellenfeleivel, Merkellel és Junckerrel ) szemben. Így viszont bele kell nyugodnia, hogy a sikertelen népszavazás az EUnak jelent nagy adut ő ellene. Meglátjuk különben, hogy mit ír err ő l a mérvadó eur ópai sajtó. Az ügydönt ő népszavazás jogilag köti a közhatalmat. Ezt a tényt figyelmen kívül hagyni minimálisan is annak bevallását jelentené, hogy a népszavazás felesleges volt, beleértve a vele járó költségeket, amelyekb ő l becslések szerint több stadiont is fel lehetett volna építeni, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországra küldend ő nem egészen ezerháromszáz menedékkér ő ügyét a tizedéb ő l rendezni lehetett volna. A