Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-25
oldal | 17 2016. október 25. érzelmek, ahogy ő k nevezik, a populista nacionalizmus megfékezése érdekében. Sokan úgy vélik, hogy a liberálisoknak és a szoci áldemokratáknak is a nacionalizmus nem kirekeszt ő változatát kellene felkarolniuk ( http://www.metazin.hu/ ) Ki menti meg Erdélyt? VEZÉRCIKK – „ Az RMDSZ illetékesei aggódnak, hogy meglesze a decemberi parlamenti választáson a bejutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottság, ezért nem akarnak semmit a véletlenre bízni, és már a kampány hivatalos kezdete el ő tt hetekkel belecsaptak a lecsóba. Í gy is értelmezhet ő az, hogy a szövetség Kolozsvárott és Nagyváradon is olyan, román nyelv ű óriásplakátokat helyezett ki, amelyen arra biztat: mentsük meg a két várost Bukarest t ő l, hogy az adóink Erdélyt gazdagítsák, ne Bukarestet. A szövetség vélhet ő en aggasztó következtetéseket vont le abból, hogy a júniusi önkormányzati választásokon a magyarlakta megyékben igencsak alacsony volt a részvételi arány, ezért most az eddigieknél jóval hangsúlyosabban kívánja megjeleníteni egyrészt a helyi önrendelkezés, a nyelvi és kulturális jogok fontosságát a magyar közösség számára. Másrészt eleve nagyobb hangsúlyt fektet a román közösség megszólítására, akik körében ugyan az erdélyi identitás halványan létezik, de a korteshadjárat el ő tti kampányüzenetek kiötl ő i úgy ítélik meg, hogy a zsebükön keresztül sokkal hatékonyabban szólíthatók meg. (A kampány amúgy a semmib ő l hirtelen harmadik er ő vé vált, Mentsétek meg Bukarestet Szövetség néven indult , de immár Mentsétek meg Romániát Szövetség néven országossá dagadt mozgalom nevét idézi, amihez még a magyar nemzetiség ű választópolgárok egy része is pozitívan viszonyul.) … ” Balogh Levente ( http://www.kronika.ro/ ) Nagyromán kampány VEZÉRCIKK – „ Nagyjából el is d ő lt, mi fogja tematizálni a december 11ei parlamenti választást megel ő z ő kampányt. Hacsak a parlament ki nem írja a megmérettetés napjára a hagyományos családmodell alkotmányos „szentesítését" – egyúttal a melegházasság betiltását – célzó népszavazást, a következ ő hetek során Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének kér dése fogja meghatározni a politikai diskurzust. Mindez már csak abból is kiviláglik, ahogyan a román pártok többsége lereagálta az unionisták bukaresti akcióját és követeléseit. Gyakorlatilag valamennyi alakulat üdvözölte az egyesüléspárti aktivisták fellé pését, és az ultimátumszer ű zsarolásnak engedve arról biztosította a közvéleményt, hogy támogatni fogja az egyesülés gondolatát. Viszont a kérdés csak az, hogy milyen irányú támogatást, konkrét lépést tartanak kivitelezhet ő nek, és ami legalább ilyen fontos : a nemzetközi közvélemény által elfogadhatónak a román pártok. Hiszen nem is olyan régen éppen az Egyesült Államok chișin ă ui nagykövete fejezte ki rosszallását az egyesüléspárti törekvésekkel kapcsolatban, ami nyilvánvalóan nem egy diplomata magánvélemény ét tükrözi, hanem vélhet ő en Washington is így gondolja. Oroszország álláspontja ugyancsak ismert a témában, és többek között ennek betudhatóan kevés az esély arra, hogy az amerikaiak készek lennének felvállalni egy újabb frontot Moszkvával szemben a nagyro mán álmok beteljesülése kedvéért … ” Rostás Szabolcs ( http://www.kronika.ro/ ) MIÉRT – ÉS MIÉRT NEM Kétszer 12 pont a vajdasági magyar közbeszédr ő l „ Pontosan 25 évvel ezel ő tt jelentkeztem el ő ször Washingtonból a Magyar Szó olvasóinak, a Kolumbusz bosszúja cím ű jegyzettel. Az amerikai kisebbségek egyenrangúsági harcáról írtam – miközben a volt Jugoszlá viában dörögtek a fegyverek. Ma nincs háború a Balkánon, de a legtöbb utódállam mindmáig képtelen volt emberhez méltó életet teremteni mind a többségi, mind a kisebbségi társadalmaknak. Az új hatalom pedig – feledve a korábbi állapotok kritikáját – a többp árti demokrácia fátyla alatt még durvábban bitorolja a kormányzási jogosítványokat, mint azt a rendszerváltás el ő tti politikai rendszer tette. Így történhetett, hogy a vajdasági magyar sajtóban bekövetkezett – vagy kikényszerített – változások sem egyértel m ű en kedvez ő ek, az utóbbi id ő ben pedig különösen károssá váltak. Amikor 1991 ő szén kiderült, hogy amerikai küldetésemnek nem lesz otthoni anyagi alapja, úgy döntöttem, hogy a háború végéig szolgálom
