Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. október - Civitas Europica Centralis
2016-10-08
oldal | 19 2016. október 8. elmegy szavazni, a szavazástól távolmaradt állampolgárok túlnyomó többsége is „nem”mel szavazott volna … ” Bíró Béla ( http://www.szabadsag.ro/ ) Lang Tamás : szembe kell fordulni a széls ő ségekkel Szeptemberben volt 75 éve, hogy a Tisorezsim meghozta az elhíresült zsidó kódexet. A sors fintora, hogy az évforduló el ő tt nem sokkal, 2016 márciusában az újfasiszta Mi Szlovákiánk Néppárt bejutott az SZK Nemzeti Tanácsába. A múltat, illetve annak mai árnyalatait Lang Tamással , a pozsonyi Holokauszt Dokumentációs Központ ku ratóriumi tagjával boncolgattuk „… mostanában egyr e mélyebb gyöker ű következményei törnek a felszínre azoknak a dolgoknak az elmulasztásával, amelyek megtételével id ő ben gátat lehetett volna vetni a Tisorendszer iránti csodálatnak, a hamis reminiszcenciák átörökítésének. Ehelyett a társadalom felel ő tlenü l elt ű rte azokat a nézeteket is, hogy az akkori Szlovák Állam a békesség és a jólét szigete volt. Nálunk, a németországi példától eltér ő en, nem történt meg a náci eszmék leghatározottabb megtagadása és nyílt elítélése. A történelem ugyanis úgy hozta, hogy Szlovákia a szlovák nemzeti felkelés révén Csehszlovákia felújításának gondolatát támogathatta, ezért a gy ő ztes felek közé került. Amikor pedig a háború és a Tisorezsim tetteinek számonkérése lett volna soron, többnyire nem volt kit számon kérni. Ebben eg yébként akadt egy párhuzam a korabeli szlovákiai és magyarországi történések között … Sajnos az emberek többsége távolról sincs tisztában a múltnak ezzel a fejezetével. S ő t, gyakori szemrehányás, hogy ismét a zsidókról beszélünk, pedig mások is szenvedtek. Természetesen nem feledhet ő k a más lakossági csoportok akkori megpróbáltatásai sem, de a zsidóüldözés és a holokauszt világosan faji alapon ű zött kirekesztés volt, amit a zsidóság vagyoni megrablása és polgári jogainak eltörlése el ő zött meg; végs ő kifejle tként pedig a Hitler és a szlovák vezetés tárgyalásain született egyezséggel zsi dók tízezreit deportálták innen … ” ( http://ujszo.com/ ) Akit a körülmények tettek h ő ssé „ Michal Ková č nélkül nem ott tartana ma az ország, ahol tart. Nem született h ő snek, a körülmények tették azzá. Harcát kemé nyen, méltóságteljesen megvívta. Michal Ková č a 20. század szinte összes viszontagságát megél ő generációjának tagjaként lépett a politika nagyszínpadára. Gyerekként láthatta a világháborút, fiatal egyetemistaként a sztálinista id ő ket, fiatal kutatóként a 60as évekbeli enyhülést, majd a prágai tavasz után saját b ő rén tapasztalhatta a normalizációt. A rendszerváltás után már gyakorlatilag nyugdíjasként lett országosan ismert politikus. Generációja szlovák értelmiségének derékhada 89 után – függetlenül attól , hogy 68ban melyik oldalon állt – tévúton járt: vagy nem tudott szakítani a kommunista múlttal, vagy a me č iari politika szolgálatába állt. Ő nem. Pontosabban: nem sokáig. Michal Ková č is a „mufti ” mellett kezdte, ám mentségére legyen mondva, hogy ezzel s ok értelmes szlovák politikus is így volt. Az exállamf ő viszont id ő ben észbe kapott, és ami még fontosabb: a kényelmes, ám morálisan vállalhatatlan beletör ő dés helyett ellenállt. Posztját teljes mértékben Vladimír Me č iarnak köszönhette, ám nem vált lekötel ezettjévé. Az akkori ellenzéket is sokkoló szókimondásával mandátuma elején harcot hirdetett a frissiben függetlenné vált Szlovákiát belorusz útra terel ő miniszterelnök ellen … ” Mózes Szabolcs ( http://ujszo.com/ ) Tudta?... „ Pozsonyban járt Orbán Viktor miniszterelnök. A Robert Ficóval tartott munkaebéd utáni közös sajtónyilatkozat – amelyen újságírók nem kérdezhettek – minden bizonnyal Orbánnak jött jobban, de Fico is meger ő síthette menekültellenes álláspontját. NÉVJEGY LANG TAMÁS 1942ben Budapesten született. Érsekújvárott érettségizett, a brünni és a prágai Műszaki Egyetemen 1964ben, majd a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen 1968ban szerzett diplomát. Tudományos fokozatát a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen védte meg, és 1990ig itt is tanított. A VUNAR Szerszámkutató Intézet alapítója és 21 éven át igazgatója. 1992től a délszlovákiai holokauszt történetével foglalkozik; a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem doc ense. Két monográfiája és számos tanulmánya jelent meg. Nős, szemész szakorvos feleségével két gyereküknek és négy unokának örvendenek.