Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis

2016-09-29

oldal | 22 2016. szeptember 29. t‍i‍l‍t‍a‍k‍o‍z‍t‍a‍k‍ ‍a‍z‍ ‍é‍r‍i‍n‍t‍e‍t‍t‍ ‍o‍r‍s‍z‍á‍g‍o‍k‍ ‍b‍u‍d‍a‍p‍e‍s‍t‍i‍ ‍n‍a‍g‍y‍k‍ö‍v‍e‍t‍e‍i‍ ‍é‍s‍ ‍k‍ü‍l‍ü‍g‍y‍m‍i‍n‍i‍s‍z‍t‍é‍r‍i‍u‍m‍a‍i‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ G ál Zsolt ( http://ujszo.com/ ) C C i i k k k k e e k k ‍ Balog Zoltán: nem kerülhet le a napirendr ő‍ l az európai romák ügye Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2016. szeptember 28., szerda (MTI) - Nem kerülhet le a napirendr ő‍ l az európai romák ügye - mondta Balog Zoltán, az emberi er ő‍ források minisztere kedden Berlinben azon az ünnepségen, amelyet a német roma polgárjogi mozgalom elindítója, Romani Ro se, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke 70. születésnapja alkalmából rendeztek. Az ünnepség után a miniszter a magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: születésnapi köszönt ő‍ jében rámutatott, hogy "az a válság, amelybe Európa került, részben a migráció által, elfelejteti velünk azokat a fontos feladatokat, amelyeket Európ á nak kell megoldani", de nem szabad engedni, hogy lekerüljön a napirendr ő‍ l, "az európai szegények, az európai hátrányos helyzet ű‍ ek és az európai romák ügye". Balog Zoltán - aki Angela Merkel német kancellár után köszöntötte az ünnepeltet - megtisztel ő‍ nek nevezte, hogy Romani Rose külföldi barátai közül egyedül ő‍ t hívta meg az ünnepségre. Felidézte, hogy Romani Rose nagyra értékeli a magyar roma közösség kulturális teljesítményét, a német szintik és romák vezet ő‍ szervezetének elnöke szerint ma Európában "a magyarországi roma közösségnek van a legnagyobb kulturális kifejez ő‍ ereje". Romani Rose születésnapi ünnepségén - amely egyben a polgárjogi mozgalom elindítása 45. évfordulójának ünnepe is volt - fellépett Snétberger Ferenc Kossuth­díjas magyar gitárm ű‍ vész, zeneszerz ő‍ , és a Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar, amelynek ugyanc sak vannak magyar tagjai. "Megmutattuk, hogy itt is jelen vagyunk" - mondta Balog Zoltán. A miniszter elmondta: Rita Süssmuth, a német szövetségi parlament (Bundestag) korábbi elnöke köszönt ő‍ jében arról beszélt, hogy csak akkor lehet megértés és igazi párbeszéd, ha a németek hajlandóak jobban odafigyelni a visegrádi négyekre (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és a többi közép- és kelet­európai országra, és hajlandóak megérteni sorsukat, történelmüket. "Úgy látom, egyre többen érzik Németországban, hogy rossz vonalon indultak el, és ez nem vezet jó eredményre" - mondta Balog Zoltán. Ha a térség kultúráját és történelmi tapasztalatait nem értik meg "a németek, a nyugat­európaiak és Brüsszel, akkor nem fogunk tudni közösen el ő‍ rejut ni", pedig közös érdek, hogy egy er ő‍ s tagországokból álló er ő‍ s Európa alakuljon ki - tette hozzá. Angela Merkel kancellár köszönt ő‍ jében egyebek között arról beszélt, hogy a szintik és romák története, m ű‍ vészete és kultúrája az európai történelem, m ű‍ vés zet és kultúra elszakíthatatlan része, és a szintik és romák az európai társadalmak, köztük a német társadalom állandó, szilárd részét alkotják, így Romani Rose a német szinti és roma közösség jogaiért harcolva mindig Németországért is küzdött. Aláhúzt a, hogy kormánya üdvözli az Európa Tanács, a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata és az Európai Roma Intézetért Szövetség (Alliance for European Roma Institute) közös kezdeményezését, hogy európai szinti és roma m ű‍ vészeti és kulturális intézetet hozzanak létre Berlinben. A kancellár rémiszt ő‍ nek nevezte, hogy Németországban ismét terjed a cigányellenesség, az antiszemitizmus és a jobboldali széls ő‍ ségesség. Hangoztatta, hogy ez nemcsak azokat érinti, akiket a gy ű‍ lölet sújt, hanem mindenkit. Idézve Roman i Rosénak a nemzetiszocializmus idején meggyilkolt európai szintik és romák berlini emlékm ű‍ vének 2012­ben tartott avatóünnepségén elmondott beszédét, Merkel kiemelte: Németországban és Európában a szintiket és romákat "új és egyre er ő‍ szakosabb rasszizmus" sújtja, amely a felszínen ugyan a kisebbséget fenyegeti, "valójában viszont a demokrácia és a demokratikus értékek ellen irányul". Romani Rose a 1970­es évek óta küzd a romák és szintik kirekesztése, megbélyegzése ellen, és a holokauszt alatt elszenved ett sérelmeik elismertetéséért. 1980­ban például társaival az egykori dachaui koncentrációs tábornál éhségsztrájkkal követelte, hogy ismerjék el népirtásként a szintik és romák üldöztetését a náci rezsim idején. Munkásságának nagy eredményei közé tartozik, hogy a németországi szintik és romák, mint nemzeti kisebbség az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének védelme alá kerültek. Fontos szerepe volt a 2011­es

Next

/
Thumbnails
Contents