Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-29
oldal | 23 2016. szeptember 29. magyar soros uniós elnökség idején elfogadott európai roma integrációs keretstratégia ügy ének el ő mozdításában is. v v i i s s s s z z a a Ukrajnába látogat Áder János csütörtökön Budapest, 2016. szeptember 28., szerda (MTI) - Áder János köztársasági elnök csütörtökön Ukrajnába utazik, ahol részt vesz a Babij Jari tragédia 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés eseményein - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán az MTIt. Hetvenöt éve, 1941. szeptember 2930án német SSkatonák a Kijev melletti Babij Jar szakadékban több mint 33 ezer zsidó embert végeztek ki. A Szovjetunió ellen 1941 júniusában indított német "villámháború" nyomán szeptember 19én a németek elfoglalták Kijevet. A megszállók kegyetlenül toroltak meg minden szabotázst, s amikor a szovjet ellenállók távirányítással leveg ő be röpítették Kijev belvárosának nagy részét, benne a Wehrmacht f ő hadiszállásával, ezt ürügyként használták fel a z sidók megsemmisítésére. Összeterelték, majd a Kijevt ő l tíz kilométerre északnyugatra található Babij Jar szurdokba hajtották a városban él ő zsidókat, ahol egy SSkülönítmény legéppuskázta ő ket. A fennmaradt kimutatások szerint Babij Jarnál két nap ala tt 33 771 embert öltek meg. A német megszállás idején Babij Jarban újabb kivégzéseket hajtottak végre, az áldozatok között zsidók, cigányok, partizánok, hadifoglyok, elmegyógyintézeti ápoltak is voltak, összességében 100150 ezer embert gyilkoltak meg . A népirtás f ő felel ő seit 1948ban, a nürnbergi pert követ ő úgynevezett Einsatzgruppeperben elítélték, Paul Blobel SSezredest, a kivégzéseket végrehajtó halálkommandó parancsnokát 1951ben felakasztották. A tömegmészárlás 75. évfordulóján tartan dó rendezvénysorozat keretében Kijevben a tragédiára filmfesztivállal is emlékeznek, amelyen levetítik Nemes Jeles András Saul fia cím ű , Oscardíjas filmjét is. v v i i s s s s z z a a A kárpátaljai magyar férfiak 1944es elhurcolásáról tartottak konferenciát Beregszászon Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Beregszász, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe történt 1944es elhurcolásáról tartottak tudományos konferenciát kárpátalja i történész kutatók részvételével kedden Beregszászon a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F ő iskolán tartott tanácskozáson Molnár D. Erzsébet történész, Gulágkutató, a fels ő oktatási intézmény adjunktusa kutatásaira alapozva ismertette a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberi, "háromnapos munkára" vagy málenkij robotra történt elhurcolásának katonaipolitikai hátterét és a deportálásoknak a kárpátaljai magyarság demográfiai , szociális helyzetére gyakorolt hatását. A történész szerint az el ő került listák adatainak összesítése azt valószín ű síti, hogy - az egyes szakemberek által becsült 40 ezerrel szemben - valójában 30 ezer a szovjet lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magya r férfiak száma. Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a f ő iskola könyvtárának igazgatója levéltári kutatásainak eredményeit összegezve - családok történetein keresztül - vázolta az 1944es deportálás és a szovjet megszállás következményeit a Bere gszászhoz közeli Nagybereg község lakosságára nézve. A Kárpátaljai Református Egyház második világháború utáni történetét Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész ismertette, különös tekintettel a református papok jelent ő s részének szovjet lág erekbe való elhurcolására. A tudományos konferencia után Szász Jen ő , az NSKI elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét. Hozzátette, ugyanilyen fontos annak megtapasztalása, miként élnek jelenleg a kárpátaljai magyarok, ezért az NSKI valamennyi munkatársa Beregszászra látogatott, meghallgatta a konferencia el ő adásait és a következ ő napokban különböz ő kárpátaljai progra mokon vesz részt. Szász Jen ő kifejtette: a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak 1944ben volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezel ő tt elhurcolták a magyar férfiakat, addig ma a körülmények szorítása miatt kénytelenek szül ő földjükr ő l elmenni .
