Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-25
oldal | 10 2016. július 25. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 A manipuláció lényege az észrevétlenség - nyelvész a Fideszbeszédr ő l Nyelvében él a hatalom - Kálmán László nyelvész a sulykolásról, a hadiállapotot hirdet ő manipulációról Kálmán László nyelvész szerint a manipuláció – jellegénél fogva – nem az intellektusra hat els ő sorban, hanem az érzelmekre, f ő ként szlogenjei, jelszavai, megfogalmazásai révén, milyen hozzá tapadt a sszociációkat képes el ő hívnia választókból, s ezekr ő l nem feltétlenül tudjuk, hogy éppen mi hívta el ő bel ő lünk … A Fidesz szókincse els ő sorban a mozgósításban érdekelt, azaz a hadiállapot víziójának fenntartásában („ Megvédjük a nyugdíjat ! …a csalá dokat ! …a rezsicsökkentést! ”). Ez egy kevésbé tájékozott állampolgárban azt az érzetet keltheti, itt ellenségek vannak, akikt ő l majd az er ő képvisel ő je, a legrátermettebb megvédi. Miközben elég körülnézni, békés állapotokat találunk. „ Az ellenzék nem hajl andó ezt a harci retorikát használni, így viszont lehetetlen mozgósítani, mivel nem egységes értékszemlélettel nehéz fölszólítani bárkit a küzdelemre a kormánnyal ” – jelzi Kálmán László nyelvész, aki szerint a politikai kommunikáció alapja, hogy a negatív, tagadó üzenet nem megy át, mivel az inkább megismétli az ellenfél mondandóját (Lásd. „ Nem akarok egykulcsos adót!” – ehelyett pl. hatásosabb lenne: „Adózzanak a gazdagok is !”) Kálmán László ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a sulykolás eszközei és a meg fogalmazás mellett legalább ennyire a manipuláció min ő sített esete az elhallgatás, más néven a hírmanipulálás. Az azeri baltás gyilkos kiadatására való nyugati reakciók például egyáltalán nem jelentek meg a jobboldali médiában, így az emberek nem is érezté k ennek súlyát. S míg az úgynevezett baloldali média foglalkozik a kormányváltók ügyeivel, a kormánypártok által irányított, felügyelt és ellen ő rzött médiumok – köztük a közszolgálatiak – rendre nem számolnak be a kormánypártokat érint ő kényes és kétes ügy ekr ő l, helyette van Zuschlagkönyv, Simon Gáborügy, valamint ő szödi beszéd és a már négy éve idejétmúlt „ elmútnyócévezés ” ( https://www.vasarnapihirek.hu ) „ Jobb ” és „ bal ” a politikában – a nemzeti radikalizmus helye jobbbal koordinátarendszerben „ A f ő sodratú politikatudomány évtizedek óta a politikai valóságnak csak a felszínét kapargatja. A politikai publicisztika alapesetben még azt sem, hiszen az elemzésnek álcázott hazabeszélésnek nem a valóság feltárása a célja, hanem egy bizonyos politikai érdekcsoport helyzetbe hozása. A színfalak mögé néz ő elemz ő ket (magyar nyelvterületen ide sorolnám mindenekel ő tt Bogár Lászlót , de a lényegr ő l beszél tudományos igénnyel Drábik János is, feltétlenül említést érdemel továbbá az ismeretterjesztés kategóriában a felszín mögötti világról tudósító Szaniszló Ferenc , s a sor persze még folytatható) a f ő sodorho z tartózó „elemz ő k” és publicisták el ő szeretettel bélyegzik komolyan vehetetlennek, miközben ő k maguk olyan eszközrendszerrel dolgoznak, mely még akkor sem lenne alkalma a valóság leírására, ha használójuknak ez lenne a célja. Ezek közé tartozik az egyik l egismertebb és legtöbbet használt, de egyben legtöbb félreértésre okot adó kategóriapáros, a „jobb” és „bal”. (Nem véletlenül volt a Magyar Igazság és Élet Pártjának jelszava: „se nem jobb, sem bal, keresztény és magyar”.) A minap egyik igen közeli harczos társam mondta zárt körben, hogy ő egyre inkább baloldalinak érzi magát. Jócskán meglep ő dtem. Szerencsére hamar kiderült, hogy a baloldaliság alatt ő azt érti, hogy a politikai elit felel ő s a nemzet egészéért, hogy nem lehet a piacra bízni az elesettek fele melését, hogy esélyt kell adni a nemzet minden tagjának a felemelkedéshez, hogy nem lehet a személytelen piaci mechanizmusokra bízni a nemzeti kultúra fejlesztését. Nos, ha ezt értjük a baloldaliság alatt, akkor valódi nemzeti politika csak baloldali 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
