Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-03
oldal | 15 2016. május 3. Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. Házigazdaként TóthBartos András , a Székely Nemzeti Múzeum történésze a könyv ismertetése kapcsán kiemelte, napjainkban is aktuális kérdéseket boncolgatott a szerz ő , többek között az erdélyi gazdasági önellátás kérdéskörében megfogalmazta, akkor tudják fenntartani magukat a kisebbségbe szorult erdélyi magyarok, ha gazdaságilag segítik egymást ( http://www.3szek.ro/ ) N N e e m m z z e e t t k k ö ö z z i i l l a a p p s s z z e e m m l l e e Teret nyer a fasizmus Európában – nemzetközi lapszemle Az ellenzék szerint az alapítványok célja csak az volt, hogy támogassa a kormányt és annak szövetségeseit. Európa középs ő részén egyre er ő sebb a széls ő jobboldali politika, er ő södik a jobboldali nacionalizmus és a nyílt fasizmus. Orbán Viktor ugyan még nyerhet egykét választást, de a rendszere nem fogja túlélni. A kérdés, hogy mi jön Orbán után. Ausztria meger ő síti határaina k védelmét Guardian A lap arra figyelmeztet, hogy Európa középs ő részén a széls ő jo bb befurakszik a politika f őá ramába. És Ausztriának joga van megválasztani egy kipucolkodott fasisztát, az EUnak viszont jogában áll felfüggeszteni az ország tagságát. A térségben er ő södik a jobboldali nacionalizmus és a nyílt fasizmus. Az osztrákok annak ellenére lendültek a széls ő jobb felé, hogy a kormány szögesdrótkerítést húzott a magyar határ mentén és sok ezer menekültet deportált. A rasszista incidensek száma 60 %kal n ő tt egy év alatt. Pozsonyban a parlamentben ül egy egyértelm ű en fasiszta párt 14 képvisel ő je. Budapesten a jobboldalinacionalista kormányf ő kihívója a széls ő séges Jobbik, amely a bakancsos gárda után most igyekszik megszabadulni a fasiszta képt ő l. Persze nyugaton is vannak er ő k, amelyek ellenzik a bevándorlást és szét akarják verni az uniót. Csak éppen keleten riasztó a tekintélyelv ű nacionalizmus, a leplezetlen fasizmus és a kisebbségellenes rasszizmus, így együtt. El ő ször is mivel éretlen demokráciákban jelentkezik, ahol a média oligarchikus és ki van téve az állami manipulációnak. A korrupció járványszer ű , a demokrácia gyökerei viszont gyengék. Másodszor hajtóereje nem a rossz gazdasági helyzet, hanem a lét féltése, tehát hogy elvész a megszokott é letmód, f ő leg a menekültválság miatt. Harmadszor pedig a széls ő jobb felemelkedése a geo politikai játszma része. Itt elég csak arra utalni, mekkora a hasonlóság Putyin Oroszországával. Ideértve, hogy ezek az er ő k modellnek tekintik a tekintélyelv ű , társadalmilag konzervatív nacionalizmust. Ebben a helyzetben megbénult az EU és egy sor centris ta kormány. Európának azonban világossá kell tennie, hogy nem fogad el egy széls ő jobbos elnököt Ausztriában … ( http://www.klubradio.hu/ ) Kit ő l féltsük jobban a szabadságot? Amióta a szabadság önérték a nyugati világban, mindig kérdés volt, kit ő l kell félteni az egyén szabadságát: a helyi közösségekt ő le vagy az államtól. Az anarchista szerz ő az államra gyanakszik inkább, de azt ajánlja, hogy a kényes egyensúly t keresni kell a kett ő között. „ Isten azzal a feltétellel adta az embernek a szabadságot, hogy szüntelen résen kell lennie” – idézi John Philpot Currant , a felvilágosodás korának ír politikusát az American Conservative hasábjain Sheldon Richman , az Államnélküli Társadalom kutatóközpont kuratóriumának elnöke. Cikkében Jacob T. Levy eszmetörténész Racionalizmus, Pluralizmus és Szabadság cím ű könyvét ismerteti, amelyben a szerz ő bizalmatlanul tekint mind az államra, mind a számtalan intézményre, az egyházaktól a családokig és a helyhatóságokig, mert úgy látja, hogy mindegyik hajlamos az egyén szabadságát korlátozni, mégpedig a szükséges mértéken túl is. A racionalisták az államtól várják a védelmet a helyi hatalmasságokkal szemben, a pluralisták pedig az állammal szemben a helyi közösségek és intézmények oltalmába h elyeznék az egyént. Hozzátehetnénk, hogy persze nem csupán két szint van a
