Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-10
oldal | 14 2016. május 10. Európa napján az Európai Unióról és Magyarországról „ Több mint ezer éve Szent István tette meg az els ő lépéseket az európai civilizáció felé azzal, hogy akkori mércével mérve modern államot alapított, és nem Bizánctól, hanem a római katolikus egyház fejét ő l kért és kapott koronát. A magyarokat a kereszténység felvételére ösztönözte és bajor hercegn ő t, Gize llát választotta feleségül. Nem engedett a pogány magyarok Európa- és keresztényellenességének, hanem kemény kézzel rájuk kényszerítette azt a rendet, amely meggy ő z ő dése szerint a magyarság megmaradását szolgálta. A magyarok, ha nehezen is, de tudomásul ve tték az államalapító király értékválasztását, és a következ ő évszázadokban egyre inkább nem Keleten, hanem Nyugaton keresték a mintát a gazdasági és társadalmi fejl ő déshez. A magyar uralkodók tudatát nem a másfél évszázados török uralom, hanem – ha viszony lag kis mértékben is, de – a felvilágosodás, a francia forradalom, majd kés ő bb a nyugati polgárosodás eszméi formálták. A 20. század mindkét világméret ű háborújában a vesztes oldalon álltunk. Ennek volt a következménye Trianon, illetve a több évtizedes szo vjet megszállás. Része lettünk a szovjet birodalomnak, kényszerb ő l követtük a szovjet politikai és gazdasági modellt. Vasfüggöny választott el bennünket Európa nyugati felét ő l, ami csak er ő sítette vonzódásunkat a fejlett, demokratikus nyugati országokhoz. Elérhetetlen álom volt, hogy egyszer majd közéjük tartozhatunk. A szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság és a gazdaságitársadalmi fejl ő dés igénye fejez ő dött ki az 1956os forradalomban, majd annak leverése és a tanulságok levonása után az 1968 utáni évek óvatos reformjaiban. Ugyanez ösztönözte a nyolcvanas években a még mindig a szovjet birodalomhoz tartozó hazánk külpolitikájában a nyugati nyitást. A csatlakozást a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz, a kapcsolatépítést az Eu rópai Gazdasági Közösséggel, majd a legfels ő szint ű rendszeres találkozókat az euroatlanti közösség országaival, köztük az Egyesült Államokkal is. Magyarország volt a szovjet blokk egyetlen országa amely ezeket a lépéseket a nemzeti érdekek szolgálatában m eg merte tenni. Ennek volt köszönhet ő az, hogy a rendszerváltást követ ő en els ő ként vagy az els ő k között csatlakozhattunk az addig csak nyugati országokat, piacgazdaságot m ű ködtet ő demokratikus jogállamokat befogadó szervezetekhez, az Európa Tanácshoz, az O ECDhez, a NATOhoz, majd az Európai Unióhoz. A csatlakozást a rendszerváltást követ ő en valamennyi kormány és egykét kivétellel valamennyi kormányzó, illetve ellenzéki párt támogatta. A NATOhoz és az Európai Unióhoz történ ő csatlakozást népszavazás er ő sítette meg, 80 százaléknál nagyobb arányban … ” Kovács László ( http://www.168ora.hu/ ) Itthon az otthon „ Az erdélyi magyar közéletbeli nemzedékvál tás berobbant a székely f ő városba is. Máshol fokozatos volt az átmenet, de mifelénk lavinaszer ű jelenségként söpörte ki a régi gárdát. A négy éve megkezdett fiatalítás els ő menete több csalódást, mint elégtételt hozott a marosvásárhelyieknek. Az akkori döntéshozók által összetákolt önkormányzati jelöltlistán szerepl ő k nagy részér ő l bebizonyosodott, fogalmuk sem volt, mire vállalkoznak. Amikor felel ő sségvállalásra került a so r, a megválasztott tanácsosok több mint fele megfutamodott. Így került „löv ő helyzetbe” a tartalékosok közül a huszonnegyedik is. De fátylat rá. Ez a múlt. Most, bár általunk is vitatott módon, a testületek közti iszapbirkózás után van egy új csapat. Az ált aluk megfogalmazott legfontosabb erényük a tenni akarás. Szakmailag már bizonyítottak, néhányan nem teljesen ismeretlenek, de a közösségben korántsem akkora a hitelük, mint a másfél, két évtizeddel ezel ő tti RMDSZes tanácsosoknak. Az önkormányzati tevékeny ség nem könny ű feladat. A közösség bizalmát hamar elveszíthetik, ha nem a valós problémák megoldására
