Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-04
oldal | 12 2016. április 4. Az elveszített nemzedék „ VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan – ez a címe annak a magyar filmnek (2014, rendezte: Reisz Gábor ), amelyik a harmincasok különös útkeresését, életérzését igyekszik ábrázolni olykor groteszkbe hajló, humoros módon. Ez ugrott be, amikor az úgynevezett Y generáció (1980 és 2000 között születettek) körében végzett nemzetközi kutatásról olvastam. A lapunk hétvégi számában is ismertetett adatfelvétel legfontosabb megállapításai: a vizsgált térségbeli országok fiataljai nálunk a legkevésbé boldogok, és nálunk bíznak a legcsekélyebb mértékben a politikusokban. Nem szívderít ő , de nem meglep ő eredmények. Nincsen bennük semmi furcsa és megmagya rázhatatlan. A magyar politika témaválasztása, nyelvezete jó ideje alkalmatlan arra, hogy megérintse ezt a korosztályt. A fókuszban lév ő közéleti viták ha érintik is az ő problémáikat, nem kecsegtetnek biztató, élhet ő jöv ő vel. Ha felidézem például a legutó bbi nemzeti ünnepünkön, március 15én elhangzott politikusi beszédeket, meg kell állapítanom, hogy azok a görcsös aktualizálási kényszer ellenére alig karcolgatták a valóság felszínét, zavaros, unalmas történelmi okfejtésekbe fulladtak. Miközben az idézett felmérés szerint a fiatalok számára a munkahelyteremtés, az egészségügy és az oktatás a legfontosabb. Ám vezet ő ink olyan küzdelmeket vívnak tovább, amelyekben a mai fiatalok – ha értik ő ket egyáltalán – nehezen találnak kapcsolódási pontot a saját életükh öz, dilemmáikhoz. A rendszerváltást követ ő en – akkor nagyon is megmozgatta a politika a fiatalokat, ezt személyesen tanúsíthatom – , 2000 – 2002 körül Orbán Viktornak és a Fidesznek sikerült még egyszer és utoljára generációs élményt nyújtva él ő kapcsolatot t eremtenie a húszas – harmincas korosztály jelent ő s részével. A kilencvenes évek elején szintén a Fidesz tett egy halványuló emlék ű kísérletet a múlt vitáinak, a népiurbánus szembenállásnak a meghaladására … ” Szeret ő Szabolcs (mno) Európa veszélyes sodródása A belga hatóságok felel ő tlen hozzáállása nem emelkedhet uniós szintre „… A brüsszeli terrortámadások után Európa vezet ő i is egy hatéves gyerek vak optimiz musával meneteltetik Európát a folyó közepe felé, mondván: nem szabad megijedni a terroristáktól, sem a migránsok áradatától. Hanem tovább kell lépkedni a nyitottság süllyed ő ú tján, csak semmi rémüldözés, és f ő leg semmi reakciós visszakozás! – mondják. „Wi r schaffen es” – megoldjuk – ismételgeti Merkel asszony, és tesz még egy lépést az örvények felé, de titkon már az ő lába is remeg. Vannak, akik a brüsszeli tragédiát is egy létrehozandó európai egyesült államok melletti érvként használnák fel, mondván, az elkerülhet ő lett volna egy közös uniós titkosszolgálattal, hiszen akkor a francia és belga hatóságok id ő ben elkapha tták volna a leend ő elkövet ő ket. Mások, mint például Szájer József fideszes EPképvisel ő , inkább a tagállami titkosszolgálatok jogköreinek kiterjesztését szorgalmazták a támadások után. Ezeknél rosszabb forgatókönyvet elképzelni sem tudok. Mi a garancia ar ra, hogy az els ő megoldás nem a belga hatóságok hihetetlen impotenciáját és elképeszt ő felel ő tlenségét honosítaná meg immár uniós szinten? … ” Venczán Zoltán (mno) Mit érdemel a z a b ű nös? „ Hatvannyolc évvel ezel ő tt az Egyesült Államok ezen a napon kezdte meg az Európai Újjáépítési Program végrehajtását. Az úgynevezett Marshallterv egy súlyos dollármilliárdokat folyósító segélyprogram volt, amelyb ő l minden olyan háború sújtotta európai orsz á g részesült, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Egyesült Államokkal együttm ű ködni - idézi fel a múltat közleményében Ujhelyi István , az MSZP alelnöke, EPképvisel ő je. És hogy ezt miért teszi, kiderül a folytatásból. „ Mindez a gya korlatban kizárólag NyugatEurópa újjáépülését és meger ő södését jelentette, mivel Európa közép- és keleti része a Szovjetunió érdekszférájába került, és mint így mereven szemben állt az USAval. Összesen tizennégymilliárd dollárt osztottak szét, amely mai áron nagyjából száznyolcvanezermilliárd (!) forintnak felel meg. Most már jól látjuk, hogy a Marshallterv hosszútávon, majdnem végzetesen elmélyítette az Európa nyugati és keleti fele közötti különbségeket; a szovjet
