Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis

2016-03-01

oldal | 14 2016. március 1. K‍é‍t‍s‍é‍g‍b‍e‍e‍s‍e‍t‍t‍e‍n‍ ‍k‍e‍r‍e‍s‍i‍k‍ ‍a‍ ‍b‍o‍l‍d‍o‍g‍s‍á‍g‍u‍k‍a‍t‍,‍ ‍v‍a‍g‍y‍ ‍i‍n‍k‍á‍b‍b‍ ‍c‍s‍a‍k‍ ‍v‍a‍l‍a‍m‍i‍f‍é‍l‍e‍ ‍e‍m‍b‍e‍r‍n‍e‍k‍ ‍v‍a‍l‍ó‍ ‍é‍l‍e‍t‍e‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Kelen Károly (nsz) Szelényi Iván : T ő‍ kebarát az orbáni politika ‍ „‍ Korábban ideológiai szempontból nagyon megmerevedtek az értelmiségi frontvonalak, ezek mára mintha föllazultak volna ”‍ ‍ Nem népbarát, hanem t ő‍ kebarát politikát lát Orbán Viktor ideológiája mögött Szelényi Iván szociológus, a New York­i Egyetem dékánja. A Kádár­korszakban Magyarországról disszidált liberális gondolkodó szerint a kormányzat a korrupciót eszköznek használja a hatalom megszerzésére és megtartására. A magyar ér telmis ég szerinte túl sokat politizál (mno) Ki is méltatlan a kitüntetésre? ‍ „‍ Alig több mint egy éve kezd ő‍ dött elnökségének egyik legkényesebb feladata el ő‍ tt áll Klaus Johannis román államf ő‍ . Az erdélyi szász származású elnöknek arról kell határoznia, megfosztja­e T ő‍ kés László európai parlamenti képvisel ő‍ t magas állami kitüntetését ő‍ l. Bármelyik megoldást választja is, Johannis éles bírálatokra és helyesl ő‍ támogatásra egyaránt sz ámíthat. Ennél is fontosabb azonban, hogy döntése Románia jogállamiságáról állít majd ki bizonyítványt, egyúttal pedig a román –‍ magyar kapcsolatokat is befolyásolhatja. A történet egészen 2009­ig nyúlik vissza, amikor Traian Basescu akkori államf ő‍ az 1989­e s romániai rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki az egykori temesvári lelkészt. A Ceausescu­diktatúra megdöntését kiváltó temesvári forradalom h ő‍ seként T ő‍ kés László egyértelm ű‍ en kiérdemelte az elismerést annak az országnak a hivatalos vezetését ő‍ l, amely végeredményben neki köszönheti, hogy megszabadult a kommunizmus béklyójától. Csak hát tudjuk, hogy a hála nem politikai kategória. Bár T ő‍ kést 1990­ben Nobel­díjra jelölték, a r omániai magyarság jogaiért és önrendelkezéséért tanúsított kiállása miatt a bukaresti politikusok jelent ő‍ s része széls ő‍ séges, a román államiságot veszélyeztet ő‍ elemként könyveli el, akinek kitüntetése az 1989­ben megbukott kommunista rezsim meg­annyi apparatcsikja által létrehozott Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása idején szóba sem jöhetett. Nem véletlen, hogy a legmagasabb rangú állami érdemrendet végül a román baloldal ádáz ellenfele, a kommunizmust tíz évvel ezel ő‍ tt a parlamentben elmondott beszédében gyilkos és törvénytelen rendszernek nyilvánító Basescu ítélte oda számára, kivíva ezzel nacionalista honfitársai e‍l‍l‍e‍n‍é‍r‍z‍é‍s‍é‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Rostás Szabolcs (MNO) A svájci példa ‍ „‍ Több országban a jobboldali radikálisok határozzák meg a közgondolkodást, a kereszténység bástyáinak állítják be magukat, azt állítván, megvédik országukat az iszlám­veszélyt ő‍ l. Svájcban már egy id ő‍ óta igencsak feler ő‍ södtek a bevándorlással kapcsolatos félelmek. Az ország nem tagja az Európai Uniónak, így nemcsak a Közel­Keletr ő‍ l érkezettek áradatától tartanak, hanem azoktól is, akik az EU területér ő‍ l érkeznek. A helyiek féltik a munkájukat, s azt, hogy kisebbségbe kerülnek. Vasárnapig a jobboldali radikális, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) minden ilyen jelleg ű‍ kezdeményezése gy ő‍ zelmet aratott. 2009­ben 57 százaléknyian szavaztak az újabb minaretek építése ellen, 2010­ben 53 százalék voksolt a súlyos b ű‍ ncselekményt elkövet ő‍ külföldiek kiutasítása mellett, 2014­ben pedig, ha sz ű‍ k többséggel is, de arról döntöttek, korlátozzák az országba való bevándorlást az uniós polgárok számára is. Ezzel új korszak kezd ő‍ dött az EU és Sváj c viszonyában. Ú gy t ű‍ nt, minden populista, a külföldiek szerepét korlátozó kezdeményezést megszavaznak Svájcban, s az sem enyhítette az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, hogy ezeken a referendumokon jó, ha 30 százalék élt szavazati jogával. A mérsékeltek, úg y t ű‍ nt, szélmalomharcot vívnak a néppártiak ideológiája ellen, amelyet a háttérb ő‍ l a populista üzletember, Christoph Blocher irányított. Most azonban váratlan fordulat történt. Vasárnap éppen az EU által is sokat bírált svájciak mondtak nemet 59 százalékka l arra a

Next

/
Thumbnails
Contents