Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-03
oldal | 13 2016. február 3. úgynevezett szíriai alapjából a jöv ő ben Szerbiának és Macedóniának is juttathatnak pénzt abból a célból, hogy minél több menekültet az országban tartsanak, nyilatkozta hétf ő n egy uniós tisztségvisel ő ( http://www.magyarszo.com/ ) T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Nemzetközi konferencia a Kárpátmedencei németség el ű zetésér ő l Budaörs, 1946. január 19. – emlékezetes és felejthetetlen id ő pont a magyarországi német nemzetiség ű közösség számára. Ezen a napon hagyta el ugyanis Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító els ő vonatszerelvény. A második világháború gy ő ztes nagyhatalmai között létrejött, a német lakosság kitelepítésére vonatkozó megállapodás következmények éppen hozott kormányrendelet a magyarországi német kisebbség kollektív felel ő sségének elvén alapult, és kitelepítési oknak tekintette, ha valaki az 1941. évi népszámlálás idején német nemzetiség ű nek vagy német anyanyelv ű nek vallotta magát. Kitelepítésre kö telezték azokat is, akik tagjai voltak a Magyarországon – és a hitleri Németországgal szövetséges keletközép európai államokban – 1938 novemberében szervez ő d ő Volksbundnak, illetve bármilyen módon támogatták a hitlerista szervezeteket. A hetven évvel ezel ő tti történések mély nyomott hagytak a német közösség életében, a több hullámba zajló „ el ű zetésnek ” sok ártatlan civil ember, n ő és gyermek esett áldozatául. A kitelepítés 1948ban ért véget, addig mintegy 130 – 150 ezer embert szállítottak amerikai, 50 ezer embert pedig szovjet megszállási övezetbe, következésképpen a korábban elmenekültekkel együtt 220 – 250 ezer lehetett a Németországba kerültek száma – a téma szakért ő i szerint utólagos beilleszkedésük egyáltalán nem volt zökken ő mentes, a kitelepítettek több sége óriási traumaként élte meg a szül ő földt ő l való er ő szakos elszakítást. Magyarországról a Szovjetunióba mintegy 70 ezer, más források szerint 40 ezer németet hurcoltak el, ahol egyharmad uk elpusztult a munkatáborokban ( http://szabadsag.ro/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Védjen meg minket a Leviatán? A baloldaliból piacpártivá, majd ismét baloldalivá lett, manapság a buddhizmussal kacérkodó, de mindvégig szekuláris és liberális brit eszmetörténész szerint a terrorfenyegetés felébreszti Európát Csipkerózsikaálmából – csak a mindenható állam védhet meg minket a küls ő fenyegetést ő l. „ A párizsi terrortámadás lehetséges következményeit nehéz felbecsülni, ám egy dolog biztosnak látszik. Az állam visszatér alapvet ő funkciójához, a biztonság garantálásához” – olvassuk John Gray angol eszmetörténész esszéjét a Ne w Statesmanben. Az elmúlt évtizedekben a meghatározó államelméletek a hatalommegosztás, illetve a fékek és ellensúlyok liberális elvei köré épültek. Ezek a haladó elméletek Gray szerint alapvet ő en bizalmatlanok voltak az állammal szemben: a kormányzatot po tenciális elnyom ó nak tekintették, és ezért igyekeztek minél inkább korlátozni. A terrortámadások azonban megváltoztatják a közhangulatot – véli az angol eszmetörténész. A fenyegetés ismét el ő térbe helyezi az állam legfontosabb feladatát, a rend és a bizton ság fenntartását. „ Újra felfedezzük az alapvet ő igazságot, miszerint a szabadság törékeny, és csak az állam hatalma által biztosítható .” Gray szerint ideje lenne leporolni Thomas Hobbes munkáit. A vallási viszályokra és a polgárháborúra reflektáló Hobbes legfontosabb tétele szerint er ő s központi hata lom nélkül nem garantálható a békés társa dalmi élet, a rend, a szabadság … ( http://www.metazin.hu/ ) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
