Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-11
oldal | 13 2016. február 11. b ű ncselekmények száma Németországban tavaly az egy évvel korábbihoz képest, a széls ő jobboldali és idegenellenes motivációjú b ű ncselekmények száma viszont emelkedett a legnagyobb parlamenti (Bundes tag) ellenzéki párt, a Baloldal által nyilvánosságra hozott kormányzati adatok szerint. Az antiszemita indíttatású b ű ncselekmények száma a 2014ben regisztrált 864r ő l 740re csökkent, ezen belül az er ő szakos b ű ncselekmények száma 25r ő l 18ra mérsékl ő dött a Baloldal kimutatása szerint, amely a szövetségi belügymi nisztérium statisztikáin alapul ( http://www.mti.hu/ ) T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Az 1918as román ígéretek nemzetközi szám onkérését kezdeményezték egy kolozsvári fórumon Az erdélyi románok 1918as ígéreteinek a nemzetközi szinten történ ő számonkérését kezdeményezték egy szerdai kerekasztalbeszélgetésen, amelyet a magyar nemzetpolitika nemzetközi környezetér ő l szerveztek Kolozsváron. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kulturális Autonómia Tanácsa által szervezett nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen Fábián Gyula egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász oktatója vetette fel, hogy a nemzetközi szokásjogban száz év az elévülési id ő , és 2018ig lehet eséllyel számon kérni azokat a kisebbségekre vonatkozó ígéreteket, amelyeket az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képvisel ő i a Romániával történ ő egyesülést kimondó gyu lafehérvári nyilatkozatban fogalmaztak meg. Fábián Gyula elmondta, a nemzetközi jogban a különböz ő nemzetközi egyezmények mellett az egyoldalú nyilatkozatok is jogforrásnak számítanak. Ezért a romániai magyar kisebbség az elkövetkez ő két évben még eredmény esen hivatkozhat a számára tett ígéretre A kerekasztalbeszélgetés többi résztvev ő je - Horváth István , a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Magyari Tivadar , a BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológus oktatója, Kántor Zoltán , a ma gyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint HernerKovács Eszter , a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének munkatársa - egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi környezet nem ke dvez a kisebbségi jogérvényesítésnek. Kántor Zoltán úgy vélte azonban, hogy a katalán és a skót önállósodási törekvések, és a migránsválság is rávilágíthat arra, hogy az identitás kérdései NyugatEurópában is fontosabbak, mint korábban voltak, és ez segíth eti a magyar nemzeti közösségek törekvéseit ( http://www.mti.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Undok kismalac „ Hej, ha Mongólia vagy Kazahsztán lenne a szomszédunk! Netán Indonézia! Velük nincs vitája a magyar kormánynak, ott bezzeg tárt karokkal és saját mosolygós fotóival várják a szeretett budapesti vendéget! Egy rossz szó nem sok, annyi nem hangzik el se az elv eir ő l, se a gyakorlatáról. Ez a fránya földrajz azonban jól kitolt Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel . A közelebb lév ő k közül tegnap például Görögország európai ügyekért felel ő s külügyminiszterhelyettese nevezte ellenséges lépésnek, hogy magyar katonák és rend ő rök jelentek meg hazája macedóniai határán. A lapunknak adott interjúban Nikosz Kszidakisz felpanaszolta, hogy Budapest még egy árva takarót nem küldött a hozzájuk érkezett menekülteknek, ám nem fukarkodik a negatív jelz ő kkel, amikor Athén politikáját kell min ő síteni. Amikor az észt kell osztani, a magyar kormány valóban a végtelenségig b ő kez ű . Rögtön 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
