Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-11
oldal | 14 2016. február 11. megváltozik a helyzet, amikor valamit tényleg adni kellene, vagy netán legalább figyelembe venni mások érdekét. Az ország déli határainak elke rítésével Orbán szó nélkül áttolta a menekültválságot a balkáni szomszédokra. Azt is közölte, hogy ez az egész a németek problémája. Mintha két Európa lenne. Egy, amelyik felé a markunkat nyújtogatjuk, amelyik nélkül egy falusi buszmegállót nem tudnánk épí teni, meg a másik, az ellenségünk, amelyikt ő l minden lehetséges eszközzel meg kell védeni magunkat, mert ha ránk kényszeríti akaratát, az a magyarság végét jelentené … ” Horváth Gábor (nsz) Lát szatmegoldás „ Cs ő cselékt ő l hangos Európa – mondhatnánk az iszlám- és bevándorlásellenes Pegida és más széls ő séges mozgalmak által szervezett tüntetéseket látva. Ezek ugyanis rendre atrocitásokba torkolltak az elmúlt hetekben. A min ő sítés azonban így nem volna igazságos: csalódott és félelemmel teli embereket látni Európa utcáin. Fiatalokat, akik nehezen találnak munkát, id ő seket, akiknek radikálisan csökkent a nyugdíjuk, és a menekültekt ő l néha okkal, de inkább alaptalanul tartó állampolgárokat. Embereket , akik csalódtak a mainstream pártokban. Ezt ismerték fel a széls ő jobboldali, radikális és euroszkeptikus pártok, amelyek régen nem látott népszer ű ségnek örvendenek Európaszerte. Csakhogy ezek a tömörülések valami ellen, és nem valami mellett jöttek létre . Ellenséget adnak a szorongóknak, ez az erejük. Azzal tettek szert jelent ő s támogatottságra, hogy kihasználták a menekültválság okozta problémákat, valamint az Európai Unió hónapokig tartó tétlenségét. Azt hirdetik, hogy ő k viszont rendet raknak a vén Eur ópa háza táján. Könnyen mondhatják, nem övék a felel ő sség. Sokan szeretnék azt hinni, hogy a széls ő séges pártok majd gyorsan és fájdalommentesen megoldják a menekültválságot vagy éppen az elszegényedés problémáját. Ezek a tömörülések azonban csak látszatal ternatívákat kínálnak. Közben azokat az értékeket, így péld á ul a szolidaritást ássák alá, amelyek az európai demokrácia pilléreit jelentik … ” Fenes Gábriel (nsz) Akié a föld, azé a va llás „ Az európai vallásháborúk legvéresebb id ő szakát lezáró 1555ös augsburgi birodalmi gy ű lés (hazánkban az 1681es soproni országgy ű lés XXV. törvénycikke) után lépett érvénybe a „Cuius regio, eius religio” jogelve. Eszerint a földet birtokló földesúr akként rendelkezhet, hogy a földön él ő jobbágyainak is az ő vallását kell követniük vagy csak az ő kivételes jó szíve, engedélye alapján gyakorolhatják a földesúrétól eltér ő hitüket. A mai Magyarország visszatért ide: a vallásgyakorlás földesúri jogához. C sak a törvényes feljebbvaló nem a földesúr, hanem a kétharmad nevében önmagának korlátlan hatalmat biztosító Vezér által kommandírozott Országgy ű lés. É rdemes felfigyelni arra, hogy a Vezér a legutóbbi kisbirodalmi gy ű lésen (Fideszkongresszus), ahol saját hívei el ő tt beszélt, a más hit ű ek, másképpen gondolkozók kisebbségi csoportjaként a liberálisokat, a szabadelv ű nézetek képvisel ő it jelölte meg. A liberális szó beszédében hatszor szerepelt, a szocialistákat már csak kétszer említette, a Jobbikot egyszer s em … ” Csillag István (nsz) Kéne egy Balfour „ Soha nem kerültek a kurdok annyira közel b ő évszázados álmuk, egy önálló állam megvalósításához, mint most. A t ő lük most nem is távol él ő zsidók hozzájuk képest most nem szólhatnak: nekik legalább van saját államuk. Csakhogy Izrael államát meg lehetett teremteni anélkül, hogy szuverén országok megcsonkultak volna – a Törökországban, Irakban, Szíriában és Iránban szétszóródott kurdok számára ez lehetetlen. Mégis, miért mondhatom azt, hogy az önálló kurd állam nincs elérhetetlen messzeségben? Két oknál fogva. Az egyik, hogy Irakban máris létezik kurd autonómia, több is annál – gyakorlatilag teljes gazdaságipolitikai önállóság. Szíriában a pol gárháború mellékfrontján a kurd szabadcsapatok nemhogy csatát nyertek az Iszlám Állam (IS) ellen, hanem gyakorlatilag hatalmukba kerítették az egész török – szír határsávot, illetve annak a szír oldalát. Ma már közhelyszámba megy, hogy lenn a terepen a kurdo kon kívül senki sem volt képes az IS gyilkos martalócainak ellenállni, igaz, ehhez kaptak