Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-30
oldal | 21 2016. január 30. jobboldaliság nélkül. Nincs igazán független meghatározásuk. Csak együtt, egymáshoz viszonyítva van é rtelmük. Nem adható olyan meghatározás, mely ne tartalmazná a másik meghatározásához szükséges ismérvek ellentétét. Mindez azt is kizárja, hogy elméletileg bármelyik els ő dleges lenne a másikkal szemben. Gyakorlatilag viszont nem zárja ki, mert térben és id ő ben hol az egyikre van nagyobb szükség, hol a másikra. Figyelemre méltó, hogy a jobb- és baloldaliság ötvözetei nem alkotnak létez ő változatokat (noha lehetséges, hogy valaki személyesen úgy tartja, ő egy „jobboldalias baloldali” vagy fordítva). Ezzel sze mben a konzervativizmus és a liberalizmus – a közkelet ű felfogással ellentétben – nem feltétlenül zárja ki, hanem át is fedheti egymást. Se szeri, se száma a liberálkonzervatív és konzervatív liberális politikai tömörüléseknek. Fontos: egyikb ő l sem következik eleve sem a baloldaliság, sem a jobboldaliság. Az átfedés könnyen belátható, ha megnevezzük e két irányzat ellentéteit. Eszerint a liberalizmusnak a totalitarizmus az abszolút ellentéte, a konzervativizmusnak pedig az anarchizmus. (A radikalizmu s mindkett ő ellentéte, mert mind az anarchizmus, mind a totalitarizmus radikális.) Ezért nem lehetséges tehát totalitárius liberalizmus, illetve anarchikus konzervativizmus, viszont lehetséges anarcholiberalizmus, illetve ultrakonzervativizmus … ” Ungváry Rudolf ( http://www.es.hu/ ) EURÓPA BOMLASZTÓI „ Duda államelnök ugyan kijelentette a Der Spiegel karácsonyi számának adott interjújában, hogy továbbra is az EU felé orientálódnak, ezt azonban január elején Kaczy ń ski Brüsszel- és Berlinellenes kirohanásai követték. A francia regionális választások els ő ford ulója után írta a Le Monde: „Képzeljük el, hogy olyan világban élünk, amelyben Marine Le Pen a francia államf ő és Donald Trump az amerikai elnök.” „Rémálom” – volt a reakció. Hála istennek az maradt. Le Pen a harmadik helyre szorult a második fordulóban, T rump pedig, noha a közvéleménykutatások többsége szerint egyel ő re fölényesen vezet a Republikánus Párt elnökjelölti versenyében, bármelyik demokrata jelölttel szemben alulmaradna. De megnyugvásra semmi ok. Két év múlva, a francia elnökválasztáson eséllyel indul Le Pen , és ha Trump nem lesz is elnök, borzalmas és népszer ű politizálása rányomja bélyegét az amerikai közéletre. Ugyanakkor az európaiaknak és így nekünk, magyaroknak sincs okunk arra, hogy karba fonjuk a kezünket. Er ő södnek a Le Pen- és Trumpfél e jobboldali populista pártok, mozgalmak. Vegyük sorra: Franciaországban a Nemzeti Front, NagyBritanniában a UKIP, Olaszországban a Lega Nord, Dániában a Dán Néppárt, Belgiumban a Vlaams Belang, Hollandiában a Szabadságpárt, Lengyelországban a Jog és Igaz ságosság párt, a görög ANEL és Arany Hajnal, Németországban pedig az egyre er ő söd ő idegenellenes mozgalmak, a Pegida és az AfD. És ne felejtsük: nálunk a két leger ő sebb politikai párt, a Fidesz és a Jobbik is jobboldali, populista párt. Rosszabb: közülük a z egyik kormányon van. A lengyel választások óta ugyancsak kormányon van Jaros ł aw Kaczy ń ski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS). Sajnos, valóra vált Samantha Power amerikai ENSZnagykövet aggodalma: „fél ő , hogy Európában elterjed az orbánizmus”. Terjed ő ben van. A PiS ugyanazt teszi, mint a Fidesz, csak sokkal gyorsabban. Megnyirbálja az Alkotmánybíróság jogkörét, átszervezi a médiát, saját kádereit ülteti a legfontosabb állami hivatalokba. Eltér viszont Orbán és Kaczy ń ski véleménye az Oroszországhoz f ű z ő d ő kapcsolat ügyében. Orb á n kijelentette, hogy mintának tekinti Putyin Oroszországát, és a paksi szerz ő déssel elkötelezte magát mellette. (Kapcsolatuk jele a világ felé: külügyminiszternek kinevezett figurája oroszul szólalt fel az ENSZ ‑ ben, amit még Kádár káderei sem tettek.) A lengyelek viszont történelmi tapasztalatokra hivatkozva, bizalmatlanok az oroszokkal szemben. S ő t, a balti országokkal együtt NATOcsapatok telepítését javasolják országukban, ett ő l várják védelmük er ő sítését egy orosz invázió esetén . Feltehet ő en eltér a véleményük az Európai Unióhoz f ű z ő d ő kapcsolatok kérdésében is … ” Kasza László ( http://www.es.hu/ )
