Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-21
oldal | 17 2016. január 21. 21t ő l látható az olaszországi mozikban, valamint nyitófilmje lesz a szerdán kezd ő d ő Trieszti Filmfesztiválnak. A film f ő szerepl ő je, Röhrig Géza az MTInek nyilatkozott. Azt mondta, a forgatás közben egyáltalán nem az motiválta az alkot ókat és színészeket, hogy a Saul fiából sikerfilm legyen, de persze örül annak, hogy sokan látják, hogy Oscarra jelölték, és hogy több mint hetven ország megvette már a forgalmazását. Oscaresélyek latolgatásával Röhrig nem foglalkozik, nicnsenek elvárásai , hiszen már az nagy dolog, hogy bejutottak a legjobb öt idegennyelv ű film közé. Röhrig Géza szerint a Saul fia utolsó üzenet, hiszen a holokauszt túlél ő i és elkövet ő i is kihalnak, " a történet és mi is magunkra maradunk ". " Mint négygyerekes apa azt akartam üzenni a saját gyerekeimnek is, hogy milyen törékeny a civilizáció, pláne a miénk, a nyugati, az úgynevezett euroatlanti civilizáció. Az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei milyen sérülékenyek, törékenyek. Milyen hamar romba d ő lhet egy értékrend, és a film azt a kérdést veti fel, remélhet ő leg nagy er ő vel, hogy min múlik az, hogy valaki extrém körülmények között is ember tud maradni, és min múlik, hogy ha nem " – magyázta … ( http://hvg.hu/ ) Hamis a NyugatEurópáról alkotott ideálkép Sógor Csabával , a nyolc éve az Európai Parlamentben politizáló erdélyi EPképvisel ő vel a kisebbségi jogérvényesítésr ő l, az egyre nyilvánvalóbb kett ő s mércér ő l, a migránsválságról és a keresztény hitr ő l, mint lobbyer ő r ő l beszélgettünk 3 „… Néha az ember nem tudja követni, Brüsszel milyen folyamatokat tart veszélyesnek a demokráciára vagy a jogállamiságra nézve. Magyarország és most Lengyelország kapcsán rendkívül gyors és fegyelmezett az Európai Bizottság reakciója, más tagállamokban el ő forduló jogsértések – az Európa Tanács egyezményeinek nyilvánvaló megsértése – , a csatlakozáskor vállalt k ötelezettségek nyílt semmibevétele viszont nem éri el az ingerküszöböt. Sokszor teszik fel ezt a kérdést választópolgárok is nekem, viszont európai parlamenti képvisel ő ként bevallom, nagyon nehéz biztató szavakat mondanom. Rá kellett jönnünk, hogy a nyugateurópai politikusokról alkotott ideálképünk sok esetben hamis ábránd. Ennek ellenére mindent elmondunk, szóvá teszünk és nemcsak a nyilvánosság el ő tt, az üléseken és kiállításokon, hanem folyosói beszélgetéseken, tárgyalásokon, munkaebédeken is. Meggy ő z ő d ésem, hogy ha Romániában abba az irányba mennek a dolgok, ahogyan azt az elmúlt évben tapasztaltuk, akkor Európa nem csukhatja be a szemét. Bukarest egyértelm ű en fittyet hány a csatlakozás el ő tt tett ígéreteire, s ő t, az érvényben lev ő jogszabályait sem tar tja be. Ha az Európai Unió szelektíven alkalmazza a nemrég kialakított jogállamisági mechanizmust, akkor semmi értelme nincs az egésznek. Ezek a folyamatok sajnos aláássák a közös Európába vetett bizalmat, és a befelé fordulást, az elzárkózást helyezik el ő térbe … ” ( http://szekelyhon.ro/ ) Ennek a háborúnak nem lesz vége Tízezer halottja van már az ukránorosz konfliktusnak, és nem látni hol a vége. Új típusú háború zajlik, sok sebesülttel, még több elhallgatással, a front ugyan távol van az Unió határaitól, a fegyverek azonban már itt vannak. Tamás Pál szociológust kijevi tapasztalatairól Parászka Boróka kérdezte „… nagyon lassan kezdik beismerni – tanulságul a többetnikumú keleteurópai államok számára – hogy történelmi tévedés volt felszámolni a multietnicitást (az ukrán állam kiválása után ez konszenzus volt) Tizenkilencedik századi, homogén nemzetáll ami keretben gondolkodtak évekig. Két évvel ezel ő tt ez az elképzelés robbant fel, az ország egyik fele nem volt hajlandó a másik felével élni. Milliós ukrán nagyvárosok választanak olyan polgármestereket, akik a jelenlegi nemzeti 3 a teljes interjú az Erdélyi Napló csütörtökön megjelen ő , 3. lapszámában olvasható
