Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-02
oldal | 15 2015. december 2. „ B Ű ZÖS, VAD CSOMÓK ” 3 „ Keletközépeurópai kollektív és egyéni traumáink - a Mária Valéria híd és Csúrog kapcsán … az egyes szakadármozgalmak (pl. ÉszakÍrország és Baszkföld) ezt nem veszélyeztették, csupán periferiális jelent ő ség ű ek voltak, mint ahogyan a délszláv vérontás és jelenleg még mindig zajló Donmedencei háború is megmaradtak a saját határaikon belül, nem termeltek igazán nemzetközi „vad, b ű zös csomókat”, „csak” lokálisan jelentettek/jelentenek egy életre és generációkra elegend ő sokkot a lakosságnak … Nem nagyon találkoztam még olyan emberrel, aki az eddig említett konfliktusok közösségi és egyéni következményeit boncolgatva pofonegyszer ű választ tudott volna adni a megnyugtató rendezésükre. Az említett nyugateurópai példa azt mutatja, hogy egy er ő s politikai és társadalmi akarat hosszabb távon viheti valamire. Köz épEurópában és a Balkánon azonban még túlontúl er ő sek azok a diskurzusok, amelyek végs ő soron hatásosan lassítják ezeket a folyamatokat. Sokan szántszándékkal, még ha nem is teljesen tudatosan „ápolják” a sérelmeiket – van, aki nem tehet mást, nem ereszt i ő ket a tapasztalat. S ő t, ahogyan arról szó volt, nagyon sok mélyen beágyazott kulturális minta határozza meg szinte mindnyájunk törekvéseit. Az ember a maga sz ő tte jelentések hálójában függ ő állat – írta egykor Clifford Geertz antropológus 4 . Még a jószán dékúnak nevezhet ő személyek sem lehetnek biztosak abban, hogy gondolataik és állásfoglalásaik tényleg a megnyugvás felé viszike a dolgokat, ő k sem mentesek saját lényük csapdáitól. Összetett feladat a körvonalazott örökséggel való megbirkózás. Tartsuk egy izgalmas szellemi kihívásnak ezt a munkát, amelyet néhány generáción keresztül még szinte biztosan végeznünk kell … ” VATAŠ Č IN PÉTER ( http://hu.autonomija.info/ ) Az nem úgy van 10. – A liberalizmus átváltozása „ A kérdés az volt, hogyan fordulhatott át a liberalizmus önmaga ellentétébe. Pontosabban: hogyan olvadhatott annyira szét, hogy m ár az is magába foglalja, ami eredetileg az ellentéte volt: az egyéni szabadsággal szemben a megvalósított egyenl ő ség szocialista eszményét, a véleményszabadság helyett az egy igaz vélemény uralmának számonkérését … ” Széky János ( http://parameter.sk/ ) Nem az er ő s emberek oldják meg „ Közeledni látszik a megegyezés az Európai Unió és Törökország között a menekültválság kezelésér ő l . Ha lehet hinni a híreknek, az EU mintegy évi 1.5 és 3 milliárd euró közötti érték ű pénzösszeggel fogja támogatni Törökországot, illetve el ő relépéseket tesz a törökök vízummentességének érdekében is. (S ő t, a török EUcsatlakozás kifagyasztása is szóba ker ült, ami nem azon akadt el, hogy Törökország egyre inkább autoriter állammá válik, hanem eredetileg az EUtagállamok ellenérzésén.) Cserében Ankara azt ígéri, segít korlátozni a menekültáradatot. Jó okunk van rá azt gondolni, hogy a jelenlegi helyzet kezel ésének egyik kulcsa pont Törökország kezében van. A ma Európába érkez ő menekültek zöme pont Törökországon keresztül érkezik. Sokan a szír határ mentén fekv ő menekülttáborokból, második pedig „csak ” kihasználják azt a hálózatot, ami a szír menekültek nyugat ra juttatására épült ki, és a csempészekt ő l az asszisztáló állami hatóságokon és a civil szervezeteken keresztül soksok elemb ő l áll. Ennek az útvonalnak kulcsfontosságú részét képezi az átkelés a görög szigetek és a török partok között lév ő sz ű k csatornákon való átkelés, amit a csempészek csak és kizárólag azért képesek végrehajtatni egy ekkora embertömeggel, mert a török hatóságok nem lépnek fel ellenük. Ha Ankara bekeményít, töredékére csökkenhet az ezen az útvonalon áthaladók száma. Azonban önm agában ez nem lesz elég, hiszen a menekültáradat 3 Radnóti Miklós 1944 októberében Mohácsnál írt harmadik Razglednicájának utolsó el ő tti sorát („A század b ű zös, vad csomókban áll”) kétféleképpen lehet értelmezni: vagy a konkrét emberek egy századnyi csoportjára gondolunk, vagy a szöveget némiképp elrugaszkodottan értelmezve magára a XX. századra. Utóbbi esetben a szókép szinte szürreálissá torzul – els ő sorban ilyen értelmében használtam ebben a cikkben 4 Clifford Geertz : S ű r ű leírás. Út a kultúra értelmez ő elméletéhez. In u ő : Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Századvég Kiadó, Budapest 1994, 172. o.
