Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-07
oldal | 13 2015. december 7. politikai és jogi szinten a felvilágosodás eredményeit. Legalábbis nyíltan nem lépnek föl a politikai szekularizáció (az állam és egyház szétválasztása) ellen. Az iszlám alapján álló politikai mozgalmak (egyelőre) döntő része ezzel szemben nyíltan elutasítja a politikai szekularizációt, mivel az iszlám kultúrában a politika és a vallás szerves egységet alkot, ahogy a harmincéves háború előtt Európában is a keresztény vallás és a politika …” Ungváry Rudolf (http://beszelo.c3.hu/) MAGYAR KULTÚRA SZLOVÁKIÁBAN ideológia, üzlet és mítosz 4 „Radnóti Sándor nemrég a következőképpen fogalmazott egy interjúban, mikor az NKA-nak az MMA-ba történő lehetséges „beolvasztásáról” kérdezték: „A lehetséges korrupción, atyafiságon vagy csak az elfogult rokonszenven alapuló támogatást megkülönböztetem az autonóm döntés lehetőségének nyílt megszüntetésétől és a művészet szabadsága ellenében egy olyan ideologikus követelményrendszer érvényesítésétől, amelyhez hasonlóval a magyar miniszterelnök az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban sem átallt dicsekedni” (Sztankay Ádám: A kultúra hosszú tele, 168 Óra, 2015. nov. 24.). A szlovákiai magyarok által elnyerhető magyarországi kulturális támogatások esetében ugyanez a képlet van érvényben, hiszen a jelentős magyarországi támogatások elnyerésénél, akár a Bethlen Gábor Alap, akár a MÁÉRT vonalán indulunk, megkerülhetetlen a Fideszhez közeli Magyar Közösség Pártja (MKP). Ami pedig a szlovák állami támogatást illeti, az ideológia átadja helyét a nyers gazdasági érdekeknek és az erre az alapra támaszkodó mítoszépítésnek. Szlovákia a nemzeti kisebbségeknek szánt támogatást a Kormányhivatal Kisebbségi Osztályán keresztül folyósítja. A beérkező pályázatokat egy kilenctagú bizottság bírálja el, majd javaslatot tesz a támogatások elosztására, amit aztán a Hivatal vezetője hagy jóvá. A bizottság kilenc tagját a Kormányhivatal nevezi ki két évre, négyet saját embereiből, ötöt pedig a (szintén MKPközelinek mondható) Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságának javaslatára. Az „írott kultúrával” foglalkozó 2015–16-os bírálóbizottságot sikerült úgy összehozni, hogy egyetlen író, költő, műfordító, irodalomtudós sincs benne, a bizottság elnöke pedig egy könyvelő. 2014-ben egy irodalmár még szerepelt a névsorban …” Beke Zsolt 5 (ÉS) A nemzeti semmi Parászka Boróka publicisztikája többek között arra a kérdésre keres választ: mi köti össze azokat a magyarokat, akik Magyarországtól távol, annak „teljesítményétől”, gazdaságától, politikai környezetétől függetlenül élnek – magyarként „Megpróbálok most mindazoknak írni, akik a politikai, kulturális harcmezők (magyar nyelvterületen minden mező harcmező) legtávolabbi pontjain állnak, egymással szemben. Tudom, már az a feltételezés is demagógia gyanús, naiv és csöpögős, hogy ez a mindenkihez beszéd lehetséges. De, kockáztatva a demagógiát és giccset: tegyük fel, mi lesz, ha végül tényleg kinyírjuk egymást? Az elmúlt hetekben két olyan esemény is volt, ami rávilágított: menthetetlenül széttartanak a magyar közösségek, és dacára a kettős állampolgársághoz fűzött reményeknek (függetlenül attól, hogy ezt az intézményt jónak, fontosnak vagy éppen károsnak gondoljuk) ma már nehéz minden magyar kultúrához kötődő embert egy nagy nemzetközösségben tudni. (Tudom, a „nemzetközösség” fogalom nehezen értelmezhető, más történeti kontextusa van. Azért használom most, hogy szemléltessem a dilemmát: a nemzeti kultúrán való osztozás, az abban való részvétel feltétlenül közösségiséget, felelősséget, szolidaritást jelent-e?) Az egyik ilyen ügy a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazás-vita volt. Amely látszólag azt feszegette: mibe „szólhatnak bele” és mibe nem azok, akik nem 4 ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz. 5 szlovákiai szerkesztő, irodalomtörténész
