Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-07
oldal | 14 2015. december 7. Magyarország határain belül, a népszavazás által érintett jogszabályok érvényességének területén élnek. Valójában arra a kérdésre világított rá: közjogi eszközökkel kijelölhetőek-e a nemzetközösség határai, vagy ezek jogilag nem definiálható, nem fenntartható kontűrök? …” (http://erdelyiriport.ro/) Csóti György: Anyanyelv használati jogok a Kárpát-medencében A kassai 47. Kazinczy Napokon előadást tartott Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója. Előadását portálunk az alábbiakban közli: „Nyelvében él a nemzet. Már a reformkor nagyjai is tisztában voltak ezzel az igazsággal, különösen Kazinczy Ferenc és Széchenyi István. Nem csak felismerték és kimondták, hanem tettek is érte. Így azután életben maradtunk, hiába kongatta a vészharangot Herder. A mai Magyarország határain kívül, a 95 évvel ezelőtt igazságtalanul elcsatolt területeken élő magyar nemzetrészek számára a 21. század elején is a megmaradás alapvető feltétele az anyanyelv használata a születéstől a halálig, az élet minden területén. Nekünk is tennünk kell korlátlan használatáért, mert egy nyelvi körkép a Kárpát-medencében nagyon szomorú képet fest …” (http://www.felvidek.ma/) Puha erő „Ahogy a körülöttünk zajló globális válságok egyre jobban begyűrűznek az európai országok belpolitikájába, sok szó esik arról, hogy egy erős Európára lenne szükség. Azonban arról kevesebb szó esik, hogy mit jelent erősnek lenni a mai nemzetközi társadalomban. Az erő a maga klasszikus formájában a hatalomhoz hasonló szó, azaz: erő valaki felett. Lehetőség, hogy egy másik felet rákényszerítsünk arra, hogy megtegyen valami olyat, amit egyébként nem tenne meg. Ez az erő a hagyományos formájában katonai erő, néha egyszerű fenyegetésként, néha konkrét katonai beavatkozásként. Ilyen ereje Európának ma is van, bár felvetődik, hogy az olyan aszimmetrikus kihívások ellen, mint a globális terrorizmus, mennyit ér. Logikájában hasonló jellege van a gazdasági erőnek is, amely a huszadik századra talán még a katonainál is fontosabb erővé vált. Akinek erősebb a gazdasága, annak általában lehetősége nyílik a nála gyengébbek gazdasági befolyásolására. Sőt, természetesen maga a hadi erő is alárendelődik a gazdasági képességeknek. De a gazdasági erőnek nem kell a katonai erőhöz kapcsolódnia, a gazdasági kiszolgáltatottság nagy fenyegetés bármely ország számára. Ezért jelent erőt és védelmet tagállamai számára az EU integrált, globális méretben is nagy gazdasága. A jelek szerint azonban nem biztos, hogy ezek a hagyományos erőformák a 21. században is dominánsak maradnak. Egyre inkább felzárkózik hozzájuk az úgynevezett „puha erő”, ami a meggyőzés ereje …” Ravasz Ábel (http://ujszo.com/) A Smer-lista nem, csak Fico számít „Mint oly sokszor az elmúlt években, a Smer ezúttal is biztosra ment: választási listáján a bejáratott nevek mellett alig találni olyan jelöltet, akin egy kicsit csámcsoghatnának a választók. A meglepetéseket más pártok háza táján keresni, nem itt …” Mózes Szabolcs (http://ujszo.com/) Schengenmentés „Európában nagyon sokan szorongva várták, mit határoz pénteken az Európai Unió belügyminisztereinek brüsszeli csúcstalálkozója. A tét az volt, hogy marad-e schengeni övezet a jelenlegi formájában, vagy helyét a ún. mini-schengen veszi át (azaz a schengeni előírások csak a tagállamok egy részére maradnak fenn), avagy gyakorlatilag egy időre felfüggesztik, s a tagállamok határán visszaáll az egykori szigorú ellenőrzés …” Jámbor Gyula (http://www.nyugatijelen.com/) Készítette: Boér Krisztina CEC © – MINDEN JOG FENNTARTVA
