Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-07
oldal | 12 2015. december 7. Lecsapták a magyar kártyát „Már a második bécsi döntés után újra Magyarországhoz került Észak-Erdély felelős politikusai - támogatásuk fejében - azt kérték Teleki Pál kormányától, akadályozza meg, hogy az imrédysták és a nyilasok Erdélyben fiókszervezeteket hozzanak létre. Nem véletlenül, a zömében erdélyi magyar arisztokraták által vezetett korabeli Erdélyi Párt is pontosan tudta és felmérte, milyen károkat okozhat az etnikailag sokszínű erdélyi társadalomban a szélsőjobb megjelenése. A gróf miniszterelnök állta is szavát, ezek a formációk csak a háború vége felé tudtak kisebb mértékben beszivárogni Erdélybe. Az RMDSZ nem volt abban a helyzetben, hogy ilyen feltételt szabjon Budapest irányába, ám mindig kérte a magyar politikusokat és közszereplőket, hogy erdélyi nyilvános szerepléseiken tartózkodjanak az uszítástól illetve az olyan kijelentésektől, amelyek félremagyarázhatók, kiforgathatók és ürügyül szolgálhatnak arra, hogy a román politikum bármely szereplője, a román média vagy bármely hatalmi szervezet kihasználhassa az erdélyi kisebbségben élő magyar közösség ellen. Merthogy a magyar kártyát előszeretettel használó román politikai szereplők általában kapvakaptak mindig az alkalmon. A kérés azonban süket fülekre talált. Sőt, a kétezres években a magyarországi szélsőjobbos szervezetek térnyerésével megkezdődött az erdélyi terjeszkedés is, mára már jelen van Romániában a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye és a Magyar Gárda székely verziója is. Csak idő kérdése volt, hogy ezt a csábító lehetőséget mikor használja ki a román hírszerzés, mikor csapja le a magyar kártyát Bukarest …” Gál Mária (nszv) NÉHÁNY MEGGONDOLT GONDOLAT „A bevándorlók, menekültek korlátlan befogadását védelmezők válasz nélkül hagyják (bizonyára, mert elutasítják) azt a veszélyt, hogy a az iszlám világából érkezők száma elérheti azt a nagyságrendet, mely rövid távon megakadályozza a sikeres integrációjukat; ez éppen azt a felvilágosodást veszélyeztetheti, melyből a menekültek iránti humanizmus következik. Azaz a korlátlan befogadásnak demokratikus nézőpontból is szabhatók adott esetben akár időleges korlátok, vagy nagyon szigorú feltételek. A reflexió hiánya egyrészt megakadályozza a demokrata politikai erők jelentős részét abban, hogy a befogadás kérdésére a valóságos kihívásoknak megfelelő megoldásokat fogalmazzanak meg. Holott senki se tévesztené össze ezeket a javaslatokat azokkal, amelyeket a mai rejtőzködő fasisztoid rendszer képviselői hirdetnek, még ha első látásra akár ugyanazt is javasolnák. Ha két ember mondja ugyanazt, az akkor se ugyanaz (legfeljebb nominalista szemszögből – lásd majd alább). A másik végzetes következmény, hogy a korlátlan befogadás alátámasztása érdekében megfogalmazott érveik öntévesztők. Önmagukat ugyan meggyőzhetik velük, de a tájékozatlanokat aligha. Pedig őket kellene megnyerni … Az euro-atlanti kultúra nem „keresztény”, hanem felvilágosult (még ha tökéletlenül is). Csak a forrásai a zsidó-kereszténység, az antik és a népvándorlás. Aki tehát a „keresztény” Európát féltőkkel vitatkozik, nem azokkal vitatkozik, akik a felvilágosult Európát féltik. Azt az Európát, amely a genetikai adottságoktól függetlenül, kulturálisan, és nem elsősorban keresztényként létezik. A kultúra nem állandó valami, de harmonikus változása, akárcsak az emberi személyiségé, alkalmazkodást, tehát időt igényel. Most rendkívül rövid idő alatt aránytalanul sok iszlám bevándorló érkezik. Félő, hogy hiába miden erőfeszítés, nem fognak engedelmeskedni a kvóták szerinti elosztásnak. Hirtelen nagyra nőtt tömegük erejénél fogva ez nem lesz számukra lehetetlen. Néhány fejlett nagyvárosba tömörülnek majd, hogy a megnövekedett arányuk segítségével kikerülhessék az integráció nehézségeit. Hosszú ideig külön társadalmat fognak alkotni. Jelentős részüknek a felvilágosodás eszményei nem annyira magától értetődők, mint amennyire ez környezetük demokratikus rendszereiben többé-kevésbé elfogadott. Mára a „keresztény” jelzőket használó jelentősebb politikai mozgalmak nem kérdőjelezik meg a
