Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-27
oldal | 12 2015. november 27. körülmények között egy eszköz, amelynek nincsen saját akarata, saját gondolatvilága, egy faék egyszer ű ség ű masina, mely létezésének egyetlen értelme, hogy használni lehet ő t a budapesti politikában. Sokszor olyan, mint egy dialízis t végz ő gép, át lehet rajta folyatni salakanyagokat, hogy az a nemzet tiszta lüktet ő véreként térjen vissza. Amikor Orbán Viktor Tusványosról üzeni haza legrosszabbat sejtet ő gondolatait az illiberális államról, a munkaalapú társadalomról, és a menekültb ő r be bújt terroristákról, akkor tudjuk, a “nemzet” nevében kíván beszélni, annak érdekeit képviselni. Máskor a határon túli magyar egy szemeteskuka, amibe saját „csonkamagyar” frusztrációinkat dobálhatjuk, vagy b ű nbak, akit saját problémáinkért hibáztathatun k. Azt nem tudom, hogy Ceglédi Zoltánnak , a vasárnapi zárvatartással kapcsolatos népszavazásról miért épp a határon túli kett ő s állampolgárok jutottak eszébe , mert hogy iga zán eszébe juthatott volna az a kutyakomédia, amellyé a Fidesz a népszavazás intézményét változtatta. Eszébe juthattak volna azok a tragikomikus epizódok , amelyek végülis úgy értek véget, hogy a N emzeti Választási Bizottság egy teljesen félrevezet ő kérdést hagyott jóvá a zárvatartás ügyében. Eszébe juthatott volna, ahogyan hajnali órákban MSZPsek és „érdekl ő d ő” magánszemélyek versenyeznek, hogy melyikük kérdésjavaslatát regisztrálja hamarabb a biz ottság. Merthogy ez az egész sztori emiatt gáz, és nem amiatt, hogy a kett ő s állampolgárok majd szavaznake vagy sem. De Ceglédi Zoltánnak mégis ez jut eszébe, s az, hogy a kett ő s állampolgárok kétharmadhoz segítették a Fideszt 2014ben. Most lépjünk túl azon, hogy a kétharmadhoz kellettek még más aktorok is, belmagyar szavazók és impotens ellenzéki pártok, ezt elég szépen leírja Kelemen Attila Ármin , a Transindexen megjelent publijában . De azon már ne lépjünk túl, hogy egy politikai közösségen belül nem kezdhetjük el egymás politikai részvételhez való jogát megkérd ő jelezni, különböz ő mondvacsinált érvek alapján. Én értem azt, hogy a kett ő s állampolgárság intézményével a magyar politikai közösség nem kimondottan konszenzusos alapon került b ő vítésre, de onnantól, hogy ez megtörtént, igazán veszélyes a különböz ő jogok megkérd ő jelezése … ” ( http://kettosmerce.blog.hu/ ) Az oktatásban felmerül ő problémákra csak tiltakozással reagálunk A hálás téma „ Az oktatás volt a legfontosabb téma a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciáján. Négy el ő adó mondta el véleményét, de csak egy, Fodor Attila, a pedagógusszövetség képvisel ő je nevezhet ő szakembernek. A másik három jogvéd ő vagy kisebbségi aktivista, vagyis az oktatáshoz hozzávet ő leg annyi köz e van, hogy járt iskolába. Jelenleg két – politikai szempontból is artikulálható – oktatási téma van a köztudatban, a kisiskolák sorsa és a magyarórák száma az alsó tagozaton. Ezekre reagálni kell, amint azonban az elmúlt b ő két évtized mutatja, az oktatás csak akkor éri el a politika, a civil szféra és a társadalom ingerszintjét, amikor petíciózni és tiltakozni lehet. Sajnos. Mert ilyenkor csak a „Mentsük meg az iskoláinkat!” jelleg ű zsigeri válaszok születnek, általában minden elemzés, háttértanulmány nél kül. Ezt mutatja az is, hogy a beszámoló szerint a konferencia nagyrészt arról szólt, kinek kell eljuttatni a tiltakozásokat, hogy bármilyen hatásuk legyen. Valójában azt sem tudjuk, mit akarunk megmenteni, és aztán mihez kezdjünk vele. Ez abból derül ki, amit Fodor Attila mondott: „ Nincsenek háttérintézményeink, ahol a kisebbségi magyar oktatásban zajló folyamatokat térképeznék fel, az állami intézetekben pedig alulprezentáltak vagyunk. Kevés szakmai anyag készült a témában, s holott ezek nyilvánosak, mégi s kevéssé ismertek”. Nézzük az állításokat. Hogy 26 évvel a rendszerváltás után nincsenek megfelel ő oktatási háttérintézményeink, az az egész szlovákiai magyar társadalom sara. Természetesen a f ő ludas a magyar párt, most már két magyar párt, amely(ek) eze k megalapítását nem segítették el ő , amikor megtehették volna. Igaz, 2010 után létrejött az állami pedagógiai központ kihelyezett komáromi részlege, amely a magyar nyelv ű oktatásra fókuszál, de az ott dolgozó négy embert ő l nem várható el komplex program kid olgozása … ” Lajos P. János ( http://ujszo.com/ )
