Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-04
oldal | 14 2015. november 4. Soros , raus! „ Az új propagandaminiszter szerint a brüsszeli kvótarendszer ötéves távlatban egy szegednyi ember betelepítését jelentené Magyarországra. Rogán Antal szerint a hétvégén kiderült, hogy Soros György amerikai milliárdos áll „a betelepítési kvóta” mögött. Ezt természetesnek vehetjük, hiszen minden mögött Soros áll, ami nem simul az orbáni világképbe. Mostanában különösen ráéreztek a sorosozás ízére. Idehaza hivatalosan tovább még nem mentek . A kormányzati antisorosizmus burkoltan még, és verbálisan csak, de lesújt a menekül ő k istápjaira is, amikor a szegednyi betelepítést emlegeti. Miért is? Mert pont annyi menedékest küldenek vissza hozzánk? Ezzel a becsléssel Miskolcot vagy Pécset is emleg ethetné. De nem, hiszen a kormányf ő , és a propagandaminiszter lélekben már tartja magát egy rossz emlék ű mondat szelleméhez: hogy ki a sorosista, azt én döntöm el … ” Veress Jenő (nszv) Orbán , a jó diktátor „ A hazai politikai élet legutóbbi nagy fejleménye Orbán új színeváltozása, az „Isten kegyelméb ő l” való bölcs uralkodó, a Jó Diktátor szerepében való fellépése 2015. október 30án „Az id ő k jelei” cím ű rendezvényen. A Jó Diktátor nagyo n divatos szerep manapság Európában, s ő t azon túl is, mert alapvet ő dogmái, a „közjó” monopóliuma és a „stabilitás” ígérete olyan árucikkek, amit az EU és az USA egymással is tülekedve bevásárolni szeretne. Ennek ékes példája az, hogyan drukkolt az EU Erdogannak az abszolút parlamenti többség megszerzéséhez, a stabil, er ő s, megbízható tárgyalópartnerként való megjelenéséhez a menekültügyi válságban. Erdogan hozta is a stabilitást, mert azzal kampányolt, és meghozta hozzá a széls ő ségesen t ö bbségi demokrá ciák megszokott közhelyét, a „többség mindent visz” elvét, azaz magyarán a „megválasztott autokrácia” (electedautocracy) rendszerét. Ez bizony azzal jár, hogy a kormány és csak a kormány képviseli a „közjót”. A választás – Erdogan esetében a 49% - feljogos ítja arra, hogy egyedül képviselje az ország érdekét, külhonban és belhonban egyaránt. Két dolgot érdemes tisztázni. Egyrészt azt, hogy a török megválasztott autokrácia nem egyedülálló jelenség, hanem f ő tendencia Varsótól Bakuig, igaz, hogy nagyonnagyon különböz ő variációkban. El ő ször azt említeném meg, hogy az utóbbi években radikálisan megváltozott az EU viszonya Lukasenkához . Hiszen a „keleti fronton” dúló súlyos válságban – ami nemcsak Ukrajnát érinti, hanem a Keleti Partnerség mind a hat államát, így Azerbajdzsánt is – Belorusszia a stabilitás és a viszonylagos prosperitás szigete, egy olyan er ő s f ő nök, akivel megbízhatóan lehet tárgyalni. Innen Magyarországról talán nem is látszik, de a sikeresnek vélt Lengyelországban is stabilitásra és olyan er ő s ve zet ő re vágytak a tömegek, aki a „közjó” hagyományos képviseletében lép fel, ezért szavaztak Kaczynski pártjára. Persze, hogy a választott autokráciák gyarapodó táborában mostanság a lengyel a leggyengébb, az azeri pedig a leger ő sebb variáció. De azért a fi ktív, ellenzék nélküli azeri választások után is számos európai politikus megkönnyebbül é ssel nyugtázta, hogy eggyel kevesebb gond van. Most csak hozzávet ő legesen említem meg a variációk kapcsán, hogy Orbán igazi "tejtestvére" Kaczynski a maga ókeresztény i deológiájával, s nem a szekuláris és óvatos Fico … ” Ágh Attila (nszv) Az európai ancien régime válsága „ Napjainkban a globalizmus és az infokommunikációs forradalom hatására a világ összesz ű kült Huszonöt évvel ezel ő tt sok nyugati gondolkodó, a keletközép európai kommunista diktatúrák bukásából, a Szovjetunió összeomlásából és a vasfüggöny lebontásából azt a következtetést vonta le, hogy a történelem véget ért, mert a világban mindenhol gy ő zelemre ítéltetett a kapitalizmusra és a polgári demokráciára épül ő társadalmipolitikai berendezkedés. A japán származású amerikai Francis Fukuyama is ekkoriban írta meg a saját korában híres, azóta inkább hírhedt, ellenKasszandr ajóslattá vált m ű vét, amelynek címe a következ ő : A történelem vége és az utolsó ember. Miközben a korszak liberális
