Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-04
oldal | 15 2015. november 4. értelmisége ünnepelte Fukuyama alkotását, nagy vihart kavart a válaszreakcióként megjelent m ű , amelynek szerz ő je a Harvard Egyetem professz ora, Samuel P. Huntington volt, í rásának címe pedig A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Huntington döbbenetes el ő relátással tanúbizonyságot téve megjósolta, hogy a nyugati eredet ű ideológiák és életfelfogások (nácizmus, kommunizmus, liberális demokrácia) harcára épül ő 20. század után nemhogy véget ér, hanem éppen hogy újrakezd ő dik a történelem a már a régi id ő kb ő l megszokott vallások, kultúrák és nemzetek közötti összecsapásokkal. A 21. század a 20. századdal szemben tehát nem az ideológiák, hanem a civilizációk összeütközésér ő l fog szólni … ” Rétvári Bence (mh) Ki szabade adni a Mein Kampf ot? A francia radikális baloldali sztárpolitikus felszólította a párizsi kiadóvállalatot, álljon el attól a tervét ő l, hogy jöv ő re megjelenteti Adolf Hitler Mein Kampfjának kritikai kiadását. A szintén baloldali érzelm ű szaktörténész szerint viszont a kia dás nem árt, hanem használ. „ Ö nökre bíztam könyvem kiadását, de nem szeretnék semmilyen közösséget vállalni azokkal, akik odáig süllyednek, hogy meggyalázzák a náci b ű nök áldozatainak emlékét ” − írja a párizsi Fayard kiadó igazgatón ő jének címzett nyílt levelében JeanLuc Mélenchon , aki a legutóbbi választáson az egyesült (radikális) baloldal közös jelöltjeként a szavazatok 11 százalékát szerezte meg. Miután hetven év eltelt a szerz ő halála óta, a Mein Kamp f január elsejét ő l nem áll majd szerz ő i jogi oltalom alatt. Németországban is megjelentetik kritikai kiadását , természetesen nyolc éve tartó heves vita után és közepette, mint arról a Metazin is beszámolt . Mélenchon a nyolc évvel ezel ő tti németországi érvekhez képest nem mutat fel semmi újat, de kétségkí vül szenvedélyesebben ír. Ez a könyv − veti a kiadó szemére − annak az embernek a f ő m ű ve, aki személyesen felel ő s az emberiség történetének „legnagyobb háborújáért ”, következésképp a több tízmillió áldozat haláláért, és az ő nevéhez f ű z ő dik a „ végs ő megold ás ideológiája ”, amelynek alapján módszeresen nekiláttak „ a zsidó és a cigány lakosság kiirtásának, homoszexuálisok és politikai ellenfelek tömeges legyilkolásának ” … Christian Ingrao a Libération hasábjain védelmébe veszi a kiadót . El ő ször is kifejti, hogy a Mein Kampftól nem vezet egyenes út a „ végs ő megoldásig ”. A holokauszt következetle n cselekvéssorozatok és zavaros rögeszmék, gy ű löletek ered ő je volt, amelynek végs ő formája a háborús években alakult ki. Ett ő l persze a könyv és a holokauszt között van összefüggés, de hogy milyen, az tanulmányozásra érdemes. Ezt szolgálja a kritikai kiadá s … ( http://www.metazin.hu/ ) Európa hanyatlása Az európai társadalmak öregedését csak számban ellensúlyozhatják a harmadik világból érkez ő tömegek. S ő t, a brit történész szerint még a kor ideológiai járványa, az iszlamizmus is termékeny talajra hullik körükben. „ Ha valaki azt hiszi, hogy Európa demográfiai problémáira a muszlim tömegek bevándorlása nyújt majd megoldást, hát súlyosan téved ” – olvassuk a Prospect magazinban Niall Ferguson brit történészt ő l, aki hazája és Amerika valamennyi nagy egyetemén megfordult már oktatóként. Ferguson azzal kezdi az ele mzést, hogy az Európai Unió befejezetlen projekt, és most már az a legvalószín ű bb, hogy nem is fog befejez ő dni. Olyannyira, hogy az egyik legnagyobb tagállam, NagyBritannia éppen a kilépést fontolgatja. Ami a többieket illeti, a monetáris unió hosszú távo n elvben mindenkire kötelez ő lenne, de a folyamat szemlátomást leállt, s ő t, nyilvánvalóvá vált, hogy a különböz ő versenyképességi szintek nem férnek meg egyetlen monetáris rendszerben, hiszen amikor nehézségek lépnek fel, akkor el ő ször a legkevésbé verseny képes régiókban sz ű nnek meg a munkahelyek. (Valutaunió nélkül ezt meg lehetne akadályozni a nemzeti valuta leértékelésével.) Németországban öt százalék alatt van a munkanélküliek aránya, Spanyolországban huszonhárom százalék felett. Külön vizsgálatot érdem el, hogy miképp alakul a munkanélküliség azok körében, akik nem Európában születtek. Németországban 75%kal nagyobb közöttük a munkanélküliségi ráta, Svédországban két és félszeres. Ez a jelenség még a bevándorlók unokáinál is megfigyelhet ő ,
