Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-06
oldal | 14 2015. október 6. végzik felsőfokú tanulmányaikat? Milyen motivációból választották ezt a szakot? Mennyire elégedettek a képzés színvonalával? Céljuk-e a pedagógusként elhelyezkedni, egyszersmind milyen egyéni és szakmai jövőtervekkel rendelkeznek … ( http://www.felvidek.ma/ ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 Ferenc pápa üzenete Orbán Viktornak „A római katolikus egyház szellemi vezetőjének a múlt heti Egyesült Államokban tett látogatása ismét bebizonyította, milyen hatalmas a hit ereje, ha a gyógyítás és a lelki megújulás eszközeként folyamodunk hozzá. Ferenc pápa, ez az egyszerű származású, halkszavú ember, akinek alázatos magatartása kiáltó ellentétben áll sok hazai és külföldi politikai vezető fennhéjázó viselkedésével, útjára bocsátott egy súlyos és következetes üzenetet. Emlékeztetett minket arra, hogy a civilizáció épületét csak a társadalmi igazságosság és együttérzés alappilléreire lehet fölhúzni. Egy olyan világban, melyet az egymással szembefeszülő csoportok és hitek közötti egyre növekvő gyűlölet és erőszak tornádója tépáz, megmutatta nekünk, hogyan kell elfogadni és vállalni a sokszínűséget, és ezzel fölszabadítani azt az erőt, amely képes lesz visszafordítani az emberiséget a saját önpusztító útjától. Akár a világ vezetői előtt szólt az ENSZ együttes közgyűlésén, akár az amerikai kongresszus előtt, vagy akár Philadelphiában, a hétköznapi amerikai emberek ezrei előtt, a pápa mindenhol messzecsengő jóváhagyását adta a sokszínűségre és a multikulturalizmusra. Megfeddte azokat a vezetőket, akik a híveiket akadályozni próbálják abban, hogy az érveket szabadon mérlegelve válasszanak az egymással versengő eszmék között, legyenek azok vallási vagy politikai természetűek. Ahelyett, hogy kioktatta volna az ateistákat, magához ölelte és arra kérte őket, hogy imádkozzanak érte …” Göllner András ( http://kanadaihirlap.com/ ) A multikulturalizmus tényleg halott? „Attól függ, miről beszélünk. Illetve attól sem “Si fueris Romae, Romano vivito more, si fueris alibi, vivito sicut ibi” Aurelianus Ambrosius A mennyiben igaz, hogy akinek a halálhírét keltik, az hosszú életű lesz, úgy a multikulturalizmus öröklétre van ítélve. Nem csupán terjedelmes, de egyben nagyon rangos is azoknak a névsora, akik már eltemették. Angela Merkel 2010-ben egy potsdami CDU-konferencián kertelés nélkül kijelentette, hogy a multikulturalizmus halott, de hozzá hasonlóan vélekedett David Cameron brit, Aznar korábbi spanyol miniszterelnök és Sarkozy volt francia köztársasági elnök is (a sor még hosszan folytatható). Nem kevés bátorság szükséges ahhoz, hogy ellentmondjunk ezeknek az illusztris személyiségeknek. A multikulturalizmus igenis létezik, csak tegyünk végre különbséget egy adottságként meglévő társadalmi jelenség és az ahhoz kapcsolódó ideológia és az azt megvalósító politikai gyakorlat között. Az ideológiáról és annak politikai érvényesítéséről valóban elmondható, hogy a gyakorlat próbáján elbukott, míg az alapjául szolgáló jelenség nagyon is létezik. A multikulturalizmus a világ számos országában meglévő társadalmi jelenség: az eltérő etnikumok, tradíciók, vallások, civilizációk együttélése egy adott politikai-adminisztratív közösségen belül (ez lehet egy önkormányzat, régió vagy ország). Sokban hasonlít a globalizációhoz (terjedése és erősödése is összefügg a globalizációs folyamatokkal): lehet szeretni és utálni, előmozdítani vagy hátráltatni, de létezését kétségbe vonni nemigen. Véget vetni neki csak embertelen, barbár eszközökkel lehet: kényszer-asszimilációval, elűzéssel, etnikai 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját