Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-06
oldal | 13 2015. október 6. holtversenyben első Krausz mellett Paul B. Corkum kanadai kutató, mindketten az attofizika kifejlesztéséért érdemelnék meg a díjat ( http://24.hu/ ) Történelmi jelentőségű volt az Óbudai Egyetem megalapítása Hatszázhúsz éve, 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa az Óbudai Egyetem megalapításáról szóló bulláját. Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett "studium generale" jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett … ( http://mult-kor.hu/ ) 1852-ben „győzött” a forradalom DR. CSORBA LÁSZLÓ történésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával beszélgetett Szilágyi Aladár a Bach korszak fejleményeiről, az Osztrák Birodalom nagy vereségeiről, melyeknek csak a kiegyezés vetett véget „…a szabadságharcot leverték ugyan, de a forradalom győzött Magyarországon. Emlékezzünk Kölcsey Ferenc híres programadására: „Jelszavaink valának haza és haladás.” 1848-ban a hazát érintő kérdésekben – ahogy előbb említettük, a magyar önállóság kérdésében – szembekerültünk Béccsel és a szabadságharcot leverték. De a haladás terén hozott polgári intézkedéseket: a jogegyenlőséget, a közteherviselést, és a legfontosabbat, a jobbágyfelszabadítást nem merték bántani, ezek érvényben maradtak. Az említett pátens a régi, feudális eredetű, a birtokforgalmat korlátozó szabályt, az ősiséget törölte el. De ez a rendelkezés összetartozik a következő év márciusában kiadott úrbéri pátenssel: mindkettő önkényuralmi eszközökkel, de azt fogalmazta meg, amit 1848ban egyszer már kivívtak és törvénybe foglaltak. Igaz, a jobbágyfelszabadítás önkényuralmi megvalósítása összességében a jobbágyok számára kedvezőtlenebbül alakult, mint azt a 48-as magyar országgyűlés tervezte, de végül is megcsinálták. Ezért fogalmazhatunk úgy, hogy a késő feudális, rendi viszonyok megszűntek 1848 tavaszán és ettől kezdve polgári társadalomban, kapitalista piacgazdaságban élt Magyarország és a Habsburg Birodalom minden lakója …” (erdelyiriport.ro) Milyen motivációval indulnak a leendő pedagógusok az oktatói tevékenység irányába? - Morvai Tündét kérdeztük A Nemzetpolitikai Kutatóintézet A tanári munka hatása az oktatásra - pedagógushallgatók a fókuszban címmel szervezett kárpát-medencei konferenciát. A Magyarság Házában megtartott szakmai találkozón a felvidéki kutatásról Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa számolt be. Az október 2-i eseményen jelen volt Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője is. A szakmai találkozón azon kutatás eredményeit ismertették melyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az MTA Domus Szülőföldi Ösztöndíjának közös támogatásával valósult meg a Kárpát-medencében. Négy külhoni régióban végezték el a vizsgálatot. Felvidék mellett Márton János az Omnibus KFT-től Erdélyben, Ágyas Réka a Magyarságkutató Tudományos Társaságtól Vajdaságban vizsgálódott, Ferenc Viktória a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa pedig Kárpátalján. „A kutatás célja az volt, hogy a négy legnagyobb határon túli régió (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) magyar tannyelvű elemi iskolás tanítókat képző intézményeinek hallgatóit papíralapú kérdőíves vizsgálat során lekérdezzük, és az eredmények alapján megpróbáljunk következtetni arra, hogy milyen motivációval indulnak a leendő pedagógusok az oktatói tevékenység irányába, mennyire elhivatottak a szakma iránt, meglátásuk szerint felsőfokú intézményük felkészítette-e őket a pedagógus pályára" – tájékoztatta a felvidék.ma-t Morvai Tünde, a felvidéki kutatás koordinátora. Hozzáfűzte, a kutatás öt kérdést tartalmazott. Ezek a következők: Milyen társadalmi rétegből kerülnek ki a jövő külhoni magyar pedagógusai? Milyen eredményekkel
