Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-10
oldal | 18 2015. október 10. Antalt, aki a legszebb és leghasznosabb magyar irodalomtörténetet írta, holott zsidó származásúként élt és alkotott, akár Radnóti Miklós, hányinger kerülgetett, amikor a Magyar Kultúra felsorolta, hogy a modern magyar irodalom legszínvonalasabb, korszakos jelentőségű folyóiratában, a Nyugatban kik a zsidók, utálkoztam az Egyedül Vagyunk című nyilas lap kirekesztő és feljelentő írásaitól …” Rónay László (nszv) MINDEN HOLOKAUSZTTÚLÉLŐT GYÖTÖR A LELKIISMERETE Fahidi Éva 18 éves volt, mikor elhurcolták az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba, hetvenegy évvel később pedig élete első táncelőadására készül a Tünet Együttes Sóvirág című darabjában, amely részben az ő tragédiáját dolgozza fel. A 90 évesen is kirobbanó formában lévő és hihetetlen életörömet árasztó nőnek ötvenkilenc évre volt szüksége ahhoz, hogy beszélni tudjon az átélt borzalmakról, azóta viszont élete fő feladatának tekinti, hogy közel hozza az emberekhez a holokausztot. Miért haragszik a lengyel muzeológusokra, miként lehet a hatalmas veszteségeket színtiszta energiává alakítani, és milyen problémákat kellett áthidalnia az előadás koreográfusának? … ( http://vs.hu/ ) Kis János: Gyalázatos és esztelen A HVG legújabb számában a menekültkérdésről, Európa jövőjéről és Orbán Viktor politikájáról ír a Kis János filozófus, rendszerváltó politikus. Azt állítja, hogy amit Orbán kínál Európának, nemcsak az embertelensége miatt riasztó. Belé van kódolva a biztos kudarc. Kis esszéjében cáfolja a menekültáradattal kapcsolatos sztereotípiákat, elismeri, hogy a kérdés megoldást igényel, és válságot okoz a tagállamok között is, de azt is állítja, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás korántsem akkora, mint amelyet egyesek láttatni akarnak. Törökország vagy Jordánia – méreteihez képest - sokkal nagyobb szerepet vállal a menekültek elhelyezésében. Ám „válságos időkben komoly előnyt élveznek azok, akik az emberek félelmeire apellálnak”, és vannak, akik éppen err3e törekszenek: az emberek hiszterizálására. „Ma Európában ezt a hisztériakeltéssel operáló politikát Orbán Viktor testesíti meg” véli Kis, aki ezt követően végig veszi a magyar miniszterelnök szavai és a valóság közti ellentmondásokat. „Orbán azt állítja magáról, hogy védi az unió határait, feltartóztatja a Németország intézményeit túlterhelő menekültáradatot, és helyreállítja az uniós jog uralmát. Ebből egy szó sem igaz” – írja … ( http://hvg.hu/ ) 70 év „Úgy tűnik, a 70-es szám nem hoz szerencsét a magyar kormánynak. Felejthetetlen nyomokat hagyott bennünk, milyen szépen emlékeztek meg tavaly a holokauszt 70. évfordulójáról a zsidó szervezetekkel teljes egyetértésben. Az éj leple alatt szívvel-lélekkel felállított, komoly esztétikai értéket képviselő és történelmi hitelességű új szobor a Szabadság tér utolsó üresnek látszó pár négyzetméterét gazdagítja fővárosunkban. Ám talán ennél is szebb ajándék volt mind a magyarországi zsidóság, mind a budapestiek számára, hogy a Sorsok Háza nem nyílt meg. (S mivel a projektfelelős történész asszony azóta újabb feladatot kapott, és a jövő évi ’56-os kerek évfordulóra készül, bízunk benne, hogy a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett emlékhelyre és múzeumra már nincs és nem is lesz ideje.) Idén újra kísért a 70-es szám, egy másik 70. évforduló. Mert az élete nagy részét külföldön töltő, a Real Madridban közel egy évtizeden át játszó, a Bazilikában eltemetett, híres futballistán kívül bizony van még egy magyar, akit az egész világ ismer. Aki 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. Azaz ennek is 70 éve. Ő szintén magyar, idegenszívűséggel semmiképp sem vádolható, alkotó ember volt. Műveit az egész világon játsszák. 1940-ben az akkori politikai légkör, a nemzetiszocializmus magyarországi terjedése és hazai változata elől Amerikába emigrált, ahonnan sohasem térhetett vissza. Bartók Béláról beszélünk …” Markó Beáta ( http://www.168ora.hu/ )