Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis

2015-10-10

oldal | 17 2015. október 10. azt követelik Oroszországtól, fejezze be a szíriai ellenzék és a civil célpontok támadását, koncentrálja erőit az Iszlám Államra. Ha el is tekintünk attól, hogy a mérsékelt szír ellenzék holléte rejtély, hogy már az IS tavalyi színre lépése előtt a szíriai polgárháborúnak mondott konfliktus valójában háború volt, amelyben valóságos nemzetközi terrorkülönítmények jelentek meg, ha nem firtatjuk azt, hogy Washingtonnak lasszóval sem igen sikerült olyan mérsékelteket találnia és kiképeznie, akik az első bevetésen ne álltak volna át valamely terrorcsoporthoz, még akkor is több lényegi kérdés marad megválaszolatlanul …”

Gál Mária (nszv) KÖZÉP-EURÓPA NEM SZÁMÍT?

3  „A rendszerváltás után a magyar külpolitika három koncentrikus körben mozgott. A legkisebb és sok szempontból legfontosabb kör a Kárpátmedencére terjedt ki (határon túli magyarság, szomszédságpolitika), majd következett a Visegrádi Négyek együttműködése, végül az Európai Unió és a NATO, tehát az euroatlanti integráció. Az egyes kormányok külpolitikája – igaz, változó súlyponteltolódásokkal – mindig ebben a koordináta-rendszerben volt értelmezhető … A mostani helyzet azonban … abból adódik,

hogy a jelenlegi magyar külpolitika egyáltalán nem fordít figyelmet a közép-európai régióra. A V4 látszólagos egysége csakis a bevándorlás ügyében alakult ki, és pillanatok alatt összeomolhat (Varsó már ki is szállt belőle). Egyébként akkor is, ha a magyar kormány álláspontja győz Brüsszelben (amire persze kevesen mernének ma fogadni, ismervén a brüsszeli apparátus mély ellenszenvét az orbáni politika iránt). Hiszen amennyiben Brüsszel átvenné Budapest követeléseit, attól kezdve a másik három visegrádi országnak nem érdeke, hogy tovább támogassa a magyar kormányt. A kérdés nemcsak az, hogy mi történik egy ilyen vereséggel felérő győzelem után, kivel tud majd őszinte szövetségi viszonyt ápolni a magyar kormány a szűkebb régiónkban. Hanem azon is el kellene gondolkodni, hogy mi történik abban az esetben, ha az orbáni politikát teljes mértékben elvetik Európában. Nem nehéz megjósolni, hogy akkor még a mostani cseh és szlovák „szövetségeseink” is elpártolnak tőlünk, sőt belpolitikailag mindig jól jön nekik, ha a magyar kormány lesz pellengérre állítva, és nem az övék” Mitrovits Milós

4 (

http://www.es.hu/

) Magyarnak lenni  „Az én magyar irodalom tankönyveimben magyarnak lenni azt jelentette: nem polgárnak, nem hívőnek lenni, hanem elkötelezett pártkatonaként küzdeni egy nem létező ideálért. A szabad véleménynyilvánításnak, saját meggyőződésnek nem volt fikarcnyi becsülete sem. Alázattal ejteném ki a magyar szót. A Kairosz Kiadó sorozatának címe mindig elgondolkodtat, mint ahogy elgondolkodtatta a legnagyobb magyar írókat és gondolkodókat is. Magyarnak lenni azt jelentette: egy néphez tartozni, annak nyelvét beszélni, annak érdekében cselekedni, érte munkálkodni, tisztelni hagyományait, honfitársaimat megbecsülni, és szükség esetén a hazát védelmezni. Együtt énekelni a Himnuszt és a Szózatot, kapcsolatot, közös ideálokat keresni a kisebbségi sorba szorítottakkal, testvéri érzéssel gondolni mindazokra, akiket a megélhetés vagy valami egyéb kényszer a tengerentúlra kényszerített, szomorkodva gondolni arra, hogy a kis magyar szigetek lassan elsüllyednek az idegen óceánban. Büszkeséggel gondolni arra, hogy magyarul beszélek, szeretni és gazdagítani a magyar nyelvet, lehetőség szerint kifejezően, értelmesen, esetleg szépen használni szavait, s azokból mások számára is érthető mondatokat formálni. Becsülni történelmünk nemes hagyományait és a hagyományok megteremtőit – és hosszan lehetne folytatni, egyéb szempontokkal kiegészíteni a magyar nemzethez, néphez tartozás érzületét. Magyarnak vallom, példaképemnek vélem Petőfi Sándort, akinek édesapja nem volt tősgyökeres magyar. Márai Sándort, aki idegenben is a magyar szavak szerelmeseként vadászta a ritka szavakat, holott ősei között nyilván svábok is akadtak, Szerb 3 ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz 4 történész, polonista, tudományos kutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa