Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis

2015-09-16

oldal | 12 2015. szeptember 16. Fegyver a kézben  „A kormánypárti közvélemény-kutató – kész röhej, hogy van ilyen – mérése szerint az emberek több mint nyolcvan százaléka kemény fellépést vár a kabinettől a menekült-válság megoldására. Vagyis pontosan azt, amit Orbán Viktor tesz; kerítéseket, büntetőjogi fenyegetettséget, szinte hermetikus határzárat. És lehet, hogy a kormánypárti közvélemény- kutató nem is túloz; magam is azt tapasztalom, hogy a többség úgy véli, Magyarország, pontosabban maga Orbán Viktor az egyetlen, amely és aki képes eredményesen megküzdeni az áradattal. Így aztán most – kedden délután -, miközben Angela Merkel német kancellár a helyzet sürgető megoldása érdekében rendkívüli uniós csúcs összehívását jelentette be, a mi politikai vezetőink - egyelőre – két megyére kiterjedő válsághelyzetet, valamint a románmagyar határra is megépítendő kerítést deklaráltak. Mindamellett persze, hogy éjféltől életbe lépett a sebtében elfogadott új törvény, amely lényegében bűnözővé tette a menekülőket – illegális határátlépőknek nevezve őket – és hamarosan élni fog az a jogszabály is, amely a rendőrség mellett a katonákat is aktivizálja, állítólag a határok védelme érdekében …”

Németh Péter (nszv) Bevándorlókért Schengen?  „A tagállamok között a migránsválság kezelése terén tapasztalható súlyos nézeteltérések ismeretében kevésbé valószínű, hogy az EU éppen most jutna közös nevezőre schengeni határainak keleti kiterjesztését illetően. A kontinens belseje felé özönlő bevándorlóáradat, valamint az iszlám romániai térhódítása közepette nem véletlen, hogy számos mértékadó bukaresti politikus nyíltan azt hangoztatja, hogy hazájának egyetlen menekültet sem szabad beengednie a területére. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) diaszpóráért felelős elnöke például azt javasolja, hogy közel-keleti migránsok helyett a bukaresti hatóságoknak a Nyugat-Európában élő mintegy hárommillió románt kellene hazacsalogatniuk, illetve a keletukrajnai frontra vezényelt kárpátaljai román férfiakat és családjukat áttelepítenie. A szeptember 4-i magyar–román futballmérkőzésre Budapestre látogató Liviu Dragneát, a PSD ügyvivő elnökét ugyanakkor bevallottan elrettentették a Keleti pályaudvaron látottak. – Valahogy nem szeretnék ugyanennyi bevándorlót látni Bukarest utcáin – állapította meg sokatmondóan a politikus …”

Rostás Szabolcs (mno) Hol a határ?  „Már a legprosztóbb névtelen internetes trollok is posztapokaliptikus víziókkal terhelik gyenge agyműködésüket, amelyek szerint iszlám kalifátusok szövetsége lesz Európa, ha továbbra is töketlenkednek a politikusok, nem lesz határozott és könyörtelen határvédelem. Az elpuhult, liberális posványba fulladó fejlett civilizáció elpusztul a fiatal, szapora és erősen hívő, feltörekvő vallással (és világnézettel) vívott (nem is vívott, hanem elkerült) harcban. Már mindenki szakértő, csak éppen a szóhasználatukban a faj, fajta, rassz, vallás és kultúra nem egészen pontosan használt fogalmak, s ennek következtében időnként fasiszta alapvetések fogalmazódnak hétköznapi félelmekkel robbanó elegyet alkotva (nem olyanok, mint mi!). Na, akkor játsszuk le legalább gondolatban, hogy a végrehajtott honvédelmi elgondolások következményei hogyan alakulnának …”

Krebsz János (

http://www.maszol.ro/

) Tanügyes-bajos dolgaink  „Nemcsak az újságírásban, hanem a politikában is vannak időszakosan kötelező témák. Szeptember idusának környékén ilyen az iskolák állapota, az oktatás helyzete. Ilyenkor kör- és lesújtó képet rajzol a média. Ilyenkor újabb tanügyi reformot sürgetnek a politikusok. Idén a csendes romániai, Klaus Iohannis elnök is megszólalt, felháborodott amiatt, hogy az ország négyezer tanintézete – az iskolák, óvodák negyede – nem rendelkezik közegészségügyi hatósági engedéllyel, mivel nincs rácsatlakoztatva az ivóvíz- és csatornahálózatra. Az államfő délelőtt egy târgoviştei középiskolában vett részt a tanévnyitón. Az ott és útközben látottak alapján délutáni – a Cotroceni-palotában tartott – sajtótájékoztatóján „a nemzet szégyenének” nevezte, hogy, milyen állapotban vannak az iskolaépületek. Mivel

azonban a szeptember idusán az oktatás iránt a nagy érdeklődést a megszokás, a hagyomány,