Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-12
oldal | 26 2015. szeptember 12. hiszen szerintük ez működteti az Európai Uniót (is, mint mindent). Hanem, a való világban, Oroszországnak …” Széky János (parameter.sk) Euroszkeptikusok „Djuvara, Kertész, Boia... a sor nyitott, miközben e mondatra pontot varrok, biztosan újabb nevekkel egészül ki. Közös nevezőjük az aggodalom, a – jórészt megkésett – felismerésből származó kesernyés (majdnem lemondó) konstatálás, hogy korszakvéghez érkeztünk. A paradigmaváltásra utaló előjelek nem tegnapi, még csak nem is tegnapelőtti szimptómák: Európa demográfiai hanyatlása legalább két évtizedes folyamat, a gazdasági fejlődés ütemének lassulása, néhol megrekedése az utolsó világválság előttről datálható. Külpolitikailag (és hadászati szempontból) a kontinens fokozatosan vesztett súlyából, bármennyire is igyekezett a francia–német tengely a NATO-ban ellensúlyozni Washington kvázi-hegemón térnyerését …” Rostás-Péter István ( http://www.szabadsag.ro/ ) Titkos befogadó nemzet „Rossz hírét keltik a nagyvilágban Magyarországnak, csak azért, mert kicsit meghurcoljuk a háborús menekülteket. Illetve persze, lehet, nem mindegyikük menekült, de a biztonság kedvéért azokat is meghurcoljuk kicsit. Kerítést húzunk a határra, pengét is rakunk rá, hadd vérezzen az a migráns elrettentésül, mire beér a felszámolandó menekülttáborba vagy a Keleti pu.-ra. Használható információt, kaját, vizet nemigen adunk neki, lelket nem öntünk bele, európai megoldáson nem gondolkodunk, reméljük, mindez távoltartja népes klánját a hasonló próbálkozásoktól. Ja, és jövő héttől indul a Szigor 2.0 hadművelet, azonnal kivágunk mindenkit a tranzitzónákból, vissza, a biztonságos Szerbiába. Ha Magyarországra jössz, akár útnak se indulj …” http://ujszo.com/ ( http://ujszo.com/ ) Emberként nézni rájuk „Valami megváltozott. 2001. szeptember 11-én A világ muszlim részének problémái, amelyek csupán azok előtt voltak ismertek, akiknek komolyabb kül- és biztonságpolitikai érdeklődése volt, hirtelen a közbeszéd részévé váltak. Előbb maga a 9/11-es terrorakció, majd az ún. „terror elleni háború” incidensei ragadtak meg a köztudatban. Közben folyamatosan élesedett a multikulturalizmussal kapcsolatos nyugat-európai diskurzus, Franciaországban az észak-afrikai, Németországban a török, Nagy-Britanniágrsban a pakisztáni bevándorlók kapcsán, csak egyes példákat kiragadva a sok lehetséges közül. Ma az átlagember már rendelkezik valamiféle ismerettel, véleménnyel a muszlim világról, és ezek a vélemények most még élesebbek a szíriai polgárháború és a masszív menekülthullám miatt. A közbeszéd családi kötelékeket, barátságokat, munkahelyi hangulatokat tesz próbára a vélemények polarizálódása után. A muszlim menekültek megítélését jelentősen befolyásolja, hogy a ma emberének véleményét az iszlámról, mint olyanról – legalábbis Közép-Európában – pontosan a „terror elleni háború” témái és kifejezései befolyásolják, informálják. A muszlimok sokak szemében nem egyszerű kulturális csoportként, egyes felekezetekhez tartozók csoportjaként, hanem ellenségként, veszélyforrásként jelennek meg. A muszlim szitokszóban (vagy a ma szóhasználatával: a „bevándorlók” kategóriájában) összemosódik az iszlám vallású emberek sokfélesége. Az arab sejktől az albán kereskedőn át a perzsa tüntetőig, a pakisztáni segélymunkásig és az indonéz üzletemberig, az algériai focistától a bosnyák pékig és a török politikusig, a kurd harcosnőtől az azeri eurovíziós énekesig. A több évszázada önállóan fejlődő perzsa kultúra ismerete ma nem „sikk” a geopolitikai ellentétek okán, a balkáni muszlim közösségek biztonsági kockázatként jelennek meg, az Európában keményen dolgozó muszlim bevándorlók sokaságát szeretnék sokan inkább hazaküldeni, és a szír menekültek hasbarúgásával a közösségi oldalakon túl sokan értenek egyet …” Ravasz Ábel ( http://ujszo.com/ ) Kommentár a New York Timesban: Igazságtalan Magyarországot elítélni David Cameron magyar származású volt tanácsadója, Steve Hilton elemezte a menekültválságot a The New York Timesban. Szerinte Amerikának is nagy felelőssége van a krízisben. Hilton
