Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-01
oldal | 14 2015. szeptember 1. Kallós Zoltán: Ez a kultúra tartott meg minket ezer évig A moldvai csángók magyar identitásának megőrzését illetően pesszimistán, a táncházmozgalom fennmaradását tekintve pedig optimistán tekint a jövőbe Kallós Zoltán. A számos elismeréssel, többek között Kossuth-díjjal, Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett népzenegyűjtővel válaszúti otthonában beszélgettünk. A Magyar Nemzet augusztus 31-ei számában megjelent interjú bővebb változata (mno) Magyar polgármester Cluj-Kolozsvárra? „Német elnök Cotroceni-ben. Miért ne lehetne magyar polgármester ClujKolozsváron? – ezzel a címmel jelent meg tegnap a Monitorulban egy kis eszmefuttatás. A szerző nem kíván különösebben elmerülni a téma mélységeiben, ennek ellenére ezt a felvetést akár jelzésértékűnek is regisztrálhatjuk. Nem szeretném túlértékelni Klaus Johannis elnökké választásának kihatását a román társadalomban a kisebbségekkel kapcsolatosan lassan beinduló, de kétségtelenül pozitív irányba mutató mentalitásváltására, az viszont tény, hogy a „német elnök Cotroceniben” című sikersztori felgyorsíthatja a folyamatot. Ezt érzem ki a monitorulosok címválasztásából, még akkor is, ha a kolozsváriak közül sokan inkább provokációnak, mint lehetőségnek foghatták fel a magyar polgármesterre való utalást …” Székely Kriszta (http://szabadsag.ro/) Balkáni jövőképek „A menekültválság egyebek mellett arra is rámutatott, mekkora kockázatot és problémaforrást jelent az egyesült Európa számára, hogy a Balkán országai, amelyek egyértel-műen az európai közösség részét képezik, nem integrálódtak az Európai Unióba. Ráadásul az integrációs folyamat mintha elakadt volna. Az, hogy a szárazföldön érkező menekültek ekkora problémát jelentenek a délkelet-európai országoknak, részben abból adódik, hogy nemzetközi struktúrák nélkül az egyes országok saját maguk számára kedvező, a többiek számára viszont csak a nyomást megnövelő eszközöket használnak a migráció irányának és sebességének befolyásolására. De ez csak a legújabb a térség rendezetlen problémái közül. A volt jugoszláv határok máig sok helyütt tisztázatlanok – például a szerb– hor-vát Duna menti határon olyan területek is vannak, amelyeket mindkét állam magának igényel, és olyanok is, amelyeket egyik sem. Ennél is kellemetlenebb, hogy a térségben egy olyan állam is létezik, Koszovó, amely létét egyes országok megkérdőjelezik, elsősorban Szerbia, Oroszország és szövetségeseik, ebben az esetben beleértve Szlovákiát is. Az abszurd kategóriába tartozik Macedónia esete, amelynek a nevét nem hajlandók elismerni a görögök, ezzel blokkolva az ország nemzetközi cselekvőképességét …” Ravasz Ábel (http://ujszo.com/) Besztercei bukta „Hiába volt frappánsnak tűnő válasz Szász Jenő gyöngyhalászatstratégiájára, nem jön létre szeptemberben az önálló magyar iskola Besztercén. Ezekben a napokban kerül nyomdába az a könyv, amely egy júliusi riporttábor szöveg- és képanyagát tartalmazza. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagjai a Beszterce megyei Óradnán és Radnaborbereken szüreteltek élményeket, egyebek közt azzal a helyzettel szembesülve, miként lehetséges, hogy egy falu közössége megtartja ugyan nemzeti identitását, ragaszkodik vallásához, ám körükben mára szinte teljes anyanyelv-vesztés ment végbe. Ennek egyik oka, hogy megszűnt a magyar nyelvű oktatás minden szintje. A kötet visszatérő motívuma, mennyire fontos a besztercei magyarok számára, hogy 2015 szeptemberétől önálló magyar iskola kezdi meg a működését a megyeközpontban. Aztán alig két héttel a becsengetés előtt jön a közlemény arról, hogy az egészből nem lesz semmi, kedves szülők, drága gyerekek, talán majd jövőre tessék érdeklődni. Történt ugyanis, hogy az oktatási minisztérium jogi osztályának dolgozói a napokban vették a fáradtságot, s belenéztek Beszterce város helyi tanácsának májusi
