Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-01
oldal | 15 2015. szeptember 1. határozatába az iskola létrehozásáról. S ha már belenéztek, találtak is három olyan formai hibát, ami miatt nem kezdheti el önálló intézményként a tanévet az iskola. (Ráadásul ez már a második próbálkozás, a korábbi állítólag részben azon bukott el, hogy a leendő iskola magyar igazgatója román tagozatra adta a gyermekét.) Tragikomikussá teszi az ügyet, hogy a tanintézmény létrejöttét már-már nevetséges részletkérdések, formai pontatlanságok akadályozzák. Ráadásul a minisztérium jogászainak kifogásait orvosolni hivatott tanácsülés nem volt döntőképes, ugyanis a besztercei városatyák többsége éppen szabadságon van …” Szűcs László (http://erdelyiriport.ro/) Bekérjük magunknak „Szezonja van a bekéretéseknek. Ezzel ugye minden konfliktus megoldást nyer, kibeszélik a vitatémát, a bekérő kérdez, a bekéretett megmagyaráz, kimagyaráz, azt is mondhatjuk, elviszi a balhét. Elsimítja a dolgokat. Azon meg sem lepődünk, ha Bukarestben bekéretik a magyar ügyvivőt, mert nem tetszik a nagykövet interjúja, nem is szólva arról a Tusványos után a Facebookon megosztott kitűzős fényképről. (Körülbelül itt tartanak ma a bilaterális kapcsolatok: közös kormányülések helyett turulos, trianonos kitűzőt posztolni, majd a másiknak azon boldogan megsértődni.) Aztán be lehet kéretni Budapesten is a román kollégát, számon kérni a kedves szomszéd kirohanásait. Bekéretés előtt ugyanis javallott némi kirohanás. Meg számon kérni, hogy Ponta beszólt. Márpedig ő ilyen, bebiceg, beszól, betelefonál. És folyton mosolyog, ha fáj is a térde. Még ki sem hűlt a kilincs a magyar Külügyminisztérium kapuján Victor Micula keze nyomán, kérették is befele az ideiglenes francia ügyvivőt, mert Budapesten kiverte a biztosítékot a francia külügyminiszter bíráló megjegyzése arról, ahogy Magyarország kezeli a menekültkérdést. Párizs megér egy bekéretést, ugye. A téma érzékenységeinek ismeretében azon se lepődnék meg, ha az utóbbi napok emberséges nyilatkozatai után Böjte Csaba atyát kéretnék be. No de hova? S milyen legyen egy ferences szerzetes, ha nem az elesettek mellett szóló, ki más fogalmazzon úgy, hogy Isten nem teremt selejtet, ha nem ő? S miért is ne mondhatna ilyeneket, ha az ő legfőbb földi elöljárója, a pápa még ennél is sarkosabban szólít fel szolidaritásra a menekültekkel. Utóbbi nem véletlenül választotta a Ferenc nevet egyházfői szolgálatához. S őt aztán senkinek sincs lehetősége bekéretni, aki itt a földön bármilyen tisztséget visel, bármilyen titulussal rendelkezik. Esetleg maga kérethetné be azokat az egyházi méltóságokat, akik ájtatos csendben lapulva, mélyen hallgatva elszabotálják a főpásztori álláspontot …” Szűcs László (http://erdelyiriport.ro/) C C i i k k k k e e k k Magyarellenes nyelvtörvény elfogadását kezdeményezte egy román független képviselő Bukarest, 2015. augusztus 31., hétfő (MTI) - A magyar nyelvhasználat korlátozását célzó törvénytervezetet terjesztett be hétfőn a bukaresti parlamentben Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) való tavalyi kilépése óta független képviselőként politizál. A törvénytervezet megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, "hivatalos tolmácsolást" biztosítva az "idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek". A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén "közérdekű feliratot" csak románul lehetne feltüntetni Romániában. A tervezet indoklása szerint a magyar kisebbség képviselői "visszaéltek" a 2001-ben kiadott közigazgatási törvénnyel, "elüldözték" a román nyelvet bizonyos közösségekből, "mintha egy idegen államhoz tartoznának". A törvény azt célozza, hogy a románok "ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban", a kisebbségek által lakott térségekben - írta a kezdeményező.
