Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis

2015-09-01

oldal | 12 2015. szeptember 1. csökkentik, az elvándorlási hajlamot pedig növelik. E trend azonban már hatványozódott.

Óriási migrációs hullámban élünk, melyet nem kizárólag az elvándorlás jellemez, hanem a

tranzitmigrációk jelensége is, jönnek is máshonnan, azonban jóval kevesebben. Tulajdonképpen

a transznacionális migrációk éráját éljük. Nem maradnak meg az európai és az Európán kívüli

népek sem a szülőföldjükön. Munkát keresnek, a jobb megélhetési lehetőségek után mennek. A

szülőföldnek, a nemzeti hovatartozásnak a dimenziója ma már nem érdekli ezeket az embereket,

azzal ma már nem lehet visszafogni sem a magyarokat a Kárpát-medencében, sem a szerbeket,

sem másokat. Az a program tehát nem valósult meg, amelyik nemzeti, nacionalista érzületet

alapul véve próbálta itt tartani a fiatalokat …” (http://www.magyarszo.com/) 75 éve tért vissza Észak-Erdély – A magyarság az igazság helyreállításaként élte meg,

amikor 75 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntéssel visszatért ÉszakErdély Magyarországhoz. Ez példátlan fejlesztéseknek nyitott teret a régióban – ugyanakkor a románság kisebb-nagyobb mértékben megszenvedte a magyar hadsereg megjelenését és az új

közigazgatást, amit a háború után meg is toroltak. És bár Észak-Erdély visszacsatolása az egész

magyarság vágya volt, ez kötelezte el hazánkat végleg a hitleri Németország és a vesztes

világháború mellett. A Kulissza vendége Ablonczy Balázs történész, az ELTE-BTK művelődéstörténeti tanszékének oktatója, az MTA Történettudományi Intézetének

főmunkatársa, aki könyvet írt A visszatért Erdély címmel (mno) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 Cseh gyógyír a demokrácia bajaira  Egy cseh matematikus, aki degeszre kereste magát

származékos befektetési eszközök összeállításával és véletlenszerű változókat modellező befektetési képleteivel, felfedezte, hogy a választási rendszerek újratermelik a rosszat. Hát újat

javasol helyettük. „A politikai rendszert igazi szemetek szállták meg” – állapította meg nemes

egyszerűséggel Karel Janeček cseh matematikus-befektető, s Benjamin Cunningham annak kapcsán idézi őt a 

 Politico hasábjain, hogy Janeček sikeres befektetési tevékenysége mellett

szeretne valami társadalmilag hasznosabbat is tenni. 42 százalékban továbbra is tulajdonosa egy

matematikai alapú befektetési cégnek, amely különben a maga automatikus rendszerével vezető helyen áll a chicagói, a londoni és a frankfurti tőzsdén, de néhány éve elhatározta, hogy

megpróbál tenni valamit a korrupció ellen. Csehországban ezt tekintik a mai rendszer egyik

legnagyobb betegségének, olyannyira, hogy mióta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz,

még két helyet süllyedt is a Transparency International korrupciós skáláján

(http://www.metazin.hu/) Ordo-liberalizmus, a német Európa-ideológia alapjai  „Közel áll hozzám a háború utáni

német ordo-liberalizmus”– jelentette ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, a görög ügy

kapcsán. A nyolc évtizeddel ezelőtt, a Rajna túlsó partján született ideológia, a neoliberalizmus

európai válfajának hatása egyre erősebb. „Ha valakinek szüksége lenne még egy bizonyítékra

arról, hogy mennyire veszélyesek a népszavazások a mai demokráciák működésére, akkor

tessék, itt van!” – füstölgött a



 Der Spiegel hetilap 2015. július 6-i internetes oldala, a görög

referendum eredményét közzétéve. A teljes meglepetést Németországban a görögök egyértelmű „nem” válasza okozta, ami a gazdaság, sőt szélesebb értelemben a közügyek két,

homlokegyenest ellentétes felfogását tükrözte. Az ütközés frontális volt …”





François Denord, Rachel Knaebel és Pierre Rimbert (http://www.magyardiplo.hu/) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját