Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Bud apest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 2. 12 létrehozták az eurót – ez a költségvetési hiány, az infláció, az eladósodás mértéke stb. – kivétel nélkül pénzügyi mutatók. Az euróövezeti mutatók között nincs egyetlen reálgazdasági sem. Nincs szó beruházásokról, foglalkoztatásról, munkanélküliségről, GDP-növekedésről. Ezek nem részei az euróhoz fűződő kritériumoknak. Ha ilyen megközelítésben próbáljuk létrehozni a fizetőeszközt, úgy, hogy az azokat kormányzó, meghatározó kritériumok kizárólag pénzügyiek, és nincs közük a reálgazdasági folyamatokhoz, akkor nem lesz konvergencia. Mondok egy történelmi példát erre. A németek 1833-ban vezették be a Zollsvereint, a vámuniót. 1871-ben, tehát majdnem negyven évvel később vezették be a német márkát. Addig az volt a cél, hogy a különböző, Németország egyesülésében részt vevő fejedelemségek közötti kereskedelmi, tehát a reálgazdasági folyamatok integrálódjanak. A jogrendszer, az intézmények egyaránt. Erre jutott akkor 38 év, egy olyan országban, amely ugyanazt a nyelvet beszélte. Az Európai Unió nem ezt tette, ahogy létrejött a szövetség, elkezdték az eurót tervezni, és röpke néhány év után be is vezették. Ez óriási hiba. A nemzetállamokat hagyni kellett volna, hogy az Európai Unió keretein belül a természetes integrációs gazdasági folyamatok révén megerősödjenek. Mielőtt a közös valutát bevezették volna …” (erdelyiriport.ro/) Erdélyi vegyes párt vagy pártszövetség? – Románok és magyarok Erdély autonómiájáért „Erdély autonómiájáért síkraszálló román és magyar előadók, a Kós Károly-sátor vendégeinek Sándor Krisztina kérdéseire adott válaszaiból kikerekedett, miként látják Erdély jövőjét, mi lenne a békés egymás mellett élés kulcsa. Továbbra is különböznek a vélemények arról, hogy egyetlen többnemzetiségű Erdélyi Párt vagy a különböző nemzetiségű erdélyi autonomista pártok szövetsége jelentene jobb megoldást, de az együttműködési szándék, a közös cél és akarat egyértelműen körvonalazódott. Sabin Gherman, az Erdélyi Demokratikus Liga alapítójának véleményével sokan sokfelé találkoztak már. Tusványoson történelmi visszatekintővel bizonyította, hogy az erdélyi románság autonómiaigénye régebbi, mint a magyarságé. Jelenleg a legnagyobb gond az, hogy nincs párbeszéd a két közösség között, mert csupán politikusaikon keresztül próbálnak kommunikálni, ez pedig nem szerencsés, hisz lám, az autonómiatéma is elsősorban csak kampányokban kerül elő. Beszélt az RMDSZ, EMNP autonómiakezdeményezéseiről, az előbbit technikai értelemben kitűnőnek nevezte, de hibája, hogy csak a Székelyföldnek kínál megoldást, a Néppártét előnyösebbnek tatja, mert Románia föderalizációjára fogalmaz meg javaslatot (ő maga taktikai okokból a régió fogalmát tartja forgalmazhatóbbnak), az egész országra kiterjeszti az elképzelést. Az Erdélyi Demokratikus Liga úgy látja, a regionalizmust és az autonómiát nem az etnicizmussal, hanem a modernizációval kell összekapcsolni …” Farkas Réka (háromszék) Meglepetésre várva „Bár aligha valószínű, hogy Orbán Viktor első- és másodsorban is a román érzékenységeket listázná, amikor rendes évi tusványosi beszédére készül, arra bizton számíthattunk, hogy a román politikum keres és talál fogást rajta. Mert ha nem is tudjuk megfelelő empátiával kezelni a dolgot, azért lássuk be, a túloldalról nézve bosszantó lehet, amikor valaki a trianoni realitásokat figyelmen kívül hagyva minden évben eljön, és szól az övéihez. Akiknek identitását 95 év alatt is csak részben tudta kikezdeni a román hatalom, megváltoztatni meg sehogy sem. Mindezt olyan közegben, ahol román csúcspolitikus csak elvétve bukkan fel, a hangulati egység aláásására pedig egyelőre csak egyvagonos szerelvények indításának ötletéig futotta az elhárítás kreativitásából. Idén fokozottan nehéz helyzetbe hozta román kollégáit a magyar miniszterelnök, mivel beszéde olyan témát járt körül, amelyet ma már a „prűd” Nyugat-Európa is egyre vaskosabb kifejezéssel illet: a migráció kérdését. Márpedig a témában a román félnek egyelőre nemhogy válasza nincs, de még az alapvető kérdéseket sem tette fel magának. Így hát aztán marad a tusványosi jelvényárus lefotózott standja, ahol az
