Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Bud apest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 2. 11 dolgok, a választói bizalom nem csökkent, hanem nőtt a magyar szélsőjobboldal iránt. Erdélyben évente egyszer irányul nagyobb figyelem a Jobbik irányába, az EMI tábor ideje alatt. Néhány éve a sajtó még megkérdezte Borboly Csabát, a Hargita Megyei Önkormányzat elnökét arról, miért támogatja, miért megy el erre a rendezvényre, aki adott egy ide is, oda is kacsintó választ. Rutinos ő ebben, mint a hazai magyar politikusok, akik pontosan tudják, helyi értéküket nagyban meghatározza, milyen magyarországi szövetségest tudhatnak maguk mögött. Minél többet, minél többfélét, annál jobb. Borboly Csaba hajlandó volt már barátkozni, együttműködni az MSZP-vel és Újhelyi Istvánnal, amikor az MSZP volt kormányon, kötelezte el magát a Fidesz-kormány mellett, és most, hogy Vona Gábor ott liheg Orbán Viktor mögött, nyilván tudja, hogyan kell kezelni a Jobbik elnökét is. Talán születik egy-két ejnyebejnyéző elmarasztalás, halkabb fejcsóválás idén is – és ezzel le is zárul az évi rendes erdélyi antifafelbuzdulás …” Parászka Boróka (erdelyiriport.ro/) Euró vagy Unió? Segíti vagy hátráltatja az európai közösség megerősödését az euróövezet? Partnerei vagy ellenfelei egymásnak a tagállamok? Az euró ellenzői vagy támogatói palástolják a régivágású nacionalizmust? Róna Péter közgazdásszal Parászka Boróka beszélgetett „…Az egyik álláspont az, hogy a németeknek, illetve a németeknekhollandoknak-osztrákoknak és a finneknek, az úgynevezett magországoknak kellene kilépni az euróövezetből, és létrehozni egy számukra kielégítő közös valutát. Hagyni kellene a perifériát és a többi euró-országot, hogy folytassák a létező euróval. Ha ez megtörténne, Németország komoly versenyképesség veszteséget szenvedne el. A németek ezt nagyon jól tudják. Ha Németország holnap kilépne az euróövezetből, akkor az eurót követő német fizetőeszköz a jelenlegihez viszonyítva legalább harminc százalékkal felértékelődne. Egy ilyen mértékű felértékelés nyomán az exportlehetőségek beszűkülnének. Ugyanakkor a helyzet nem tartható fenn, hiszen a periféria szenved. A megszorító intézkedések, amelyeket egyes országok – beleértve Romániát – bevezettek, nem lesznek képesek a konvergenciapályára visszavinni ezeket az országokat. Ideigóráig valamiféle versenyképességi közeledés elképzelhető, de alapjában véve ezek a szigorítások az alapproblémára – az eltérő szintű fejlettségre – nem adnak megfelelő választ. Ha közös valutáról van szó. Románia esetében ez nem áll. De azok számára, akik közös valutával operálnak, a megszorító intézkedések csak korlátozott eredményeket tudnak produkálni … Meggyőződésem, hogy az euró bevezetése nélkül az Európai Unió tagországai valós felzárkózást tapasztalhattak volna. Az a szétválás, amit észlelünk a periféria és a magországok között, legalábbis ilyen mértékben, nem következett volna be. A szétválás elsősorban az euróval magyarázható. Amíg az euró érvényben van, ebben a szerkezetben, nincs megoldás. Én nem tudok ilyenről …. a maastrichti feltételek, amelyek Róna Péter (1942, Miskolc) jogász, közgazdász. Családjával az 1956os forradalom leverése után emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Középiskoláit Washingtonban végezte. A Pennsylvaniai Egyetem gazdaságtörténeti szakán kezdte el egyetemi tanulmányait, ahol 1964b en diplomázott. Az Oxfordi Egyetemen 1966ban szerzett jogi diplomát. Később egy ügyvédi iroda, egy minisztérium munkatársa volt, majd a brit bankszektorban dolgozott. 1986 és 1990 között a J. Henry Schroders bank elnökvezérigazgatója. 1990 és 2004 között a NABI buszgyártó cég magyarországi leányvállalatának alapító elnöke, valamint az Első Magyar Alap elnökvezérigazgatója. 2008ban tanácsadóként részt vett az IMFfel és az EUval folytatott hiteltárgyalásokon. 2011ben a Lehet Más a Politika (LMP) pártal apítványa, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának társelnöke lett. 2012 novemberében lemondott társelnöki posztjáról, de 2013 februárjában visszatért tisztségébe. 2013 októberében a párt programtanácsának elnöke lett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi jogi tanszék óraadója volt 2004 és 2010 között. 2006ban címzetes egyetemi tanárrá avatták. Váltakozva él Magyarországon és az Egyesült Királyságban. Életéről 2012ben jelent meg Andrassew Iván könyve Miskolctól Oxfordig c ímmel a Noran Libro kiadó gondozásában. A műből, megjelenése előtt az Erdélyi Riport közölt részletet, míg 2009 őszén Domján Levente kérdéseire válaszolva adott interjút a GDP hibáiról és az új mérési módszert kidolgozó Stiglitzbizottság jelentéséről. (Fo rrás: Wikipédia)
