Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 12. 15 fogalmuk sincs, hogy mi az. Ezt ugye nem egy falusi szervezet tagja, vagy elnöke nyilatkozta, hanem egy új generációs/újratervezős polcra tett politikus, aki az RMDSZ Európai Parlamenti listáján a 4. helyet foglalta el. Tehát neki tudnia kéne miről beszél, de nyilvánvaló, hogy nem érti, hogy mi fán terem az autonómia intézménye. Ezzel érthetővé válik, hogy miért nem is folytattak eddig tájékoztató kampányt az önrendelkezésről. A választópolgárok sem tudják, hogy miről van szó, mert csak szlogenként használták, varázssóként emlegették a kampányban. Soha nem magyarázták meg, hogy miről van szó, nyilván mert ők sem tudták…” Fancsali Ernő ( http://itthon.ma/ ) Autonómiák évadja – hol tartunk? „Megszoktuk már, hogy a nyári holtszezonban az utódországokban szervezett nyári egyetemek fő politikai témája az autonómia. Hosszú évek után nem kifogásolhatja senki a kérdést: hol tartunk? Szordínóban kell megállapítani: a kiindulási pont tisztázódott, de nincs további kreatív mozgolódás sem a tudomány, sem a kisebbségi politikum köreiben. Budapesten, jóllehet már a szociálliberális oldalon sincs ellenzője az autonómiának, előrelépést az utóbbi években csak Orbán Viktor nagyjából visszhang nélküli megnyilatkozásai hoztak. A kormányfő beiktatásakor az autonómiáról elhangzott szavai az értetlenség falába ütköztek, majd lassan elenyésztek. A fiatal autonómiakutatók, szakpolitikusok új nemzedéke minden oldalról megvilágította már a problémát, alaposnak mondható összehasonlító tanulmányok tucatjai láttak napvilágot, de két dologban nincs előrelépés. Továbbra sem látunk legalább többségi véleményt arról, mi oka az előállt helyzetnek? Nevezetesen, hogy a helyi hatalomhoz simuló külhoni magyar vezetők nem kaphatók az autonómia ügyének határozott, kezdeményező képviseletére. Másrészt nincs egybehangzó és mérvadó vélemény arról sem, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) miért nem vált a magyar-magyar (autonómiával kapcsolatos) párbeszéd tartalmilag is alkalmas műhelyévé. Nekünk, a Kárpát-medencében élő magyaroknak nincs elfogadható magyarázatunk arra, miért nem alkottuk már meg az anyaország és a nemzetrészek közös, elfogadott és a közösségekben külön-külön is többségi támogatást élvező politikai doktrínáját a kisebbségi érdekképviselet mibenlétéről, ezen belül a magyar autonómiatörekvések főbb jellemzőiről? S mindennek koronájaként miért nincs egy legalább alapjaiban meghatározott autonómiamodell, amelyet a magyar állam nemzetközi politikai színtéren is képviselhetne? …” Ágoston András ( http://itthon.ma/ ) Régi-új szélsőség VEZÉRCIKK – „Várható volt, hogy az új, megengedőbb párttörvénynek nem csupán pozitív hozadékai lesznek. Persze annak továbbra is örülhetünk, hogy az eddigi, durva korlátozáshoz képest, amely 25 ezer, az ország 18 megyéjében és Bukarestben összegyűjtött támogató aláíráshoz kötötte a pártalapítást, most már három fő is elegendő, és lehetővé válik például egy olyan, regionális párt megalapítása, amely mondjuk az erdélyi identitást és a regionalizmust zászlajára tűzve próbál politizálni. Csakhogy emellett ugyanennyire megkönnyíti a szélsőséges, gyűlölködő eszmék hirdetőinek politikai szerveződését is – mint például most, amikor az Új Jobboldal nevű, fasisztoid, magyargyűlölő szervezet készül pártot bejegyeztetni. Ez nemcsak azért rossz, mert ártana az országimázsnak, miután a kormány illetékesei immár nem tudnák azzal döngetni a mellüket a külföld előtt, hogy lám, Románia mennyire toleráns, hiszen itt nem sikerült szélsőjobb pártnak a parlamentbe jutnia. Ez ugyanis – bár tényszerűen igaz, hiszen hivatalosan „mélyromán”, kisebbségellenes doktrínájú párt valóban nincs a parlamentben – csak részben tudható be a nagy-románia párti szélsőségesek kiöregedésének és hitelvesztésének. A legfőbb ok az, hogy a fősodratú pártok mindegyike előszeretettel lovagolja meg a soviniszta érzelmeket. Emlékezetes a kormányzó PSD egykori külügyminisztere, Titus Corlăţean Trianon-ajnározása, illetve hogy Mircea Duşa védelmi
