Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis

2015-07-11

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C

entralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net  2015. JÚLIUS

12. 16 miniszter – megmutatandó, ki az „úr” a házban – óriási román zászlót állíttatott

Csíkszeredában …” 



Balogh Levente (

http://www.kronika.ro/

) Kerítésügyi gettóminisztérium is lesz  „Kiszivárgott értesülések szerint a közeljövőben Magyarország K(k)ormánya kormányátalakítást fog végrehajtani. Orbán Viktor vagy egy teljesen új minisztériumot (Nemzeti Visszafejlesztési Minisztérium) hoz létre, vagy pedig egy

meglévő (feltételezhetően a belügyhöz csapva a Szíjjártóminisztérium mintájára: Belgazdasági

és Belügyminisztérium) keretében alakul új államtitkárság. Természetesen, ehhez a

költségvetést / -aratást ugyancsak módosítani kell, amit a kormány nem hárít át a zemberekre,

hanem kizárólag a friss, magyar, rezsicsökkentett levegőből kíván fedezni …” 



Ardamica Zorán (

http://www.parameter.sk/

) A gyűlölet földje  „Ha azt mondják, hogy négymillió szegény él az országban, miért

követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni? – ezt az igen frappáns mondatot böffentette ki a

magyar parlamentben L. Simon László, aki egyfelől államtitkár a Miniszterelnökségen,

másrészt József Attila-díjas költő …” 



Nagy Iván Zsolt (

http://ujszo.com/

) 

 E

E

l

l

e

e

m

m

z

z

é

é

s

s

,

, h

h

á

á

t

t

t

t

é

é

r

r Balkán: a Nyugat és Oroszország között húzódó új harcvonal?  „Ukrajna után vajon a

Balkán válik a nyugat és kelet összecsapásának új színterévé? Oroszország újra befektet a

térségben, és nem csupán kereskedelmi, hanem geopolitikai megfontolásoktól is vezérelve.

Habár Moszkva továbbra is fenntartja a régióban hagyományos nyomásgyakorló szerepét, nem

sokat várhat az egyre inkább az Európai Unió felé forduló térségtől. Szerbia, Koszovó,

Montenegró és Macedónia vajon egy, a Nyugatot Oroszországtól elválasztó harcvonalon

helyezkedne el? Ezt állította John Kerry amerikai külügyminiszter február 24-én a Szenátus

külügyi tanácsa előtt. Azonban nem ő, hanem Oroszország volt az első, aki párhuzamot vont

Ukrajna és a Balkán között. Moszkva érvei, amelyekkel 2014 márciusában a Krím-félsziget

elcsatolását támasztotta alá, kísértetiesen hasonlítottak a NATO azon, 1999-ben hangoztatott érveire, amelyekkel a maradék Jugoszlávia ellen végrehajtott légitámadásait indokolta: mindkét

esetben, állítása szerint, az esetleges humanitárius katasztrófa megakadályozásának érdekében

cselekedtek. A 2015. február 7-én Münchenben tartott Biztonsági Konferencia során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felelevenítette ezt a párhuzamot és felhívta arra a figyelmet, hogy

„míg Koszovóban nem tartottak népszavazást az önrendelkezésről”, addig a Krímben igen. Így

a Krím elszakadása, majd annak az Oroszországi Föderációhoz való csatolása elviekben

inkább megfelel a nemzetközi jognak, mint a Koszovó által kikiáltott függetlenség …” 



JeanArnault Dérens és Laurent Geslin (http://www.magyardiplo.hu/)