Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 28. 16 Tizedikek… „Ülésezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége, olvasom a szervezethez közel álló hírportálon. Sietve nézem az elfogadott határozatokat, kutatom, miként reagáltak az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) által megfogalmazott választási együttműködési ajánlatra. Először azt hittem, biztosan azért ült össze a kulturális szövetség operatív döntéshozó testülete, hogy megvitassa az ajánlatot, főként, hogy az UMDSZ világos állásfoglalást kért július elsejéig. Ám csalódnom kellett: a kiadott közlemény még csak ki sem tér a magyar–magyar összefogás ügyére. Ehelyett az elnökség olyan határozatokat fogalmazott meg, amelyek bár szépen hangzanak, de tökéletesen üresek, pontosabban megvalósíthatatlanok. Kérik Petro Porosenko elnöktől a megszüntetett kisebbségügyi hivatal visszaállítását, megdorgálják Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt az elhibázott, a nemzetiségi szempontokat ignoráló közigazgatási reformelképzelések miatt. Továbbá felruházzák Brenzovics László elnököt, kezdeményezze a választási törvény számunkra kedvező módosítását, hogy legyenek magyar nyelvű szavazólapok, s töröljék el a bejutáshoz szükséges küszöböt. S végezetül mentesítenék az általános és középiskolai tanárokat a mozgósítás alól. Hangsúlyozom, mindegyik javaslatukkal egyet lehet érteni, de ez így, ilyen formában csak populizmus. Semmi több. Levelüket megírták, és hátradőltek. Azt azonban nem hiszem, hogy elégedetten. Bár a külvilág számára azt kommunikálhatják, hogy lám, milyen bátran fellépnek a magyar közösség érdekében, nem gondolom, hogy az elnökség bármely tagja valójában is azt hiszi: majd az elnök és a miniszterelnök, a parlament ugrik, hogy megvalósítsák a határozataikat?...” Bogáthy Győző (tiszanews) A kárpátaljai magyarság léte veszélyeztetve van „Hétköznapi jelenséggé vált, hogy napjainkban fiatal férfiak hagyják hátra szülőföldjüket, Kárpátalját a szebb jövő reményében. Nemcsak egyedül, de családostul is egyre többen vágnak neki a nagyvilágnak. Míg korábban csak elvétve fordult elő, hogy a felnőttek gyerekeikkel együtt lépik át végleg az országhatárt, újabban mindennapos történet, még pedig szomorú történet. Mi történik akkor, ha a folyamat folytatódik, és év végére egy-egy faluból a produktív korban lévő lakosság 70-80%-a távozik? Jogos az aggodalom, hogy a kárpátaljai magyarság léte veszélyeztetve van. Az Ukrajnában dúló háborúval csak tovább nőtt a különbség egyes társadalmi rétegek között, gazdasági krízist okozott az amúgy is válságban lévő családoknál. Sokan a megélhetés tárgyává teszik a magyarságukat; feladják, mert csak úgy tudnak emberhez méltó körülményeket biztosítani családjuknak. Külföldre költözve lemondanak anyanyelvükhöz való jogukról, és elfogadják, hogy jobb idegenben, idegen ajkúak között élni, mint a szülőföldön, ahol senkit nem érdekel, mi lesz velük. Nem lehet tudni pontosan, eddig hány család intett búcsút a családi háznak, de elképzelhető, hogy sokkal több, mint amire gondolni merünk …” Bodnár Diána (tiszanews) A sajtószabadság bonyolult voltáról Néhány (vázlatos) mozzanat a Magyar Szó MNT-s évtizedéből „Akik azt állítják, hogy nem szabad a sajtó, s ha megkérdeznénk tőlük, miben nyilvánul ez meg, biztosra vehető, hogy környezetünkben tömegesen kapnánk azt a választ: mert beleszólnak a politikusok. Persze a kérdés ennél sokkal bonyolultabb, hiszen az egyik párizsi szervezet 43 szempont alapján készít értékelést a sajtószabadságról, de a nálunk ismertebb washingtoni székhelyű Freedom House évenként megjelenő jelentésében is három szempont szerint osztályoz: figyelembe veszi a sajtó működésének jogi környezetét (mit „engednek meg” a törvények), a politikai környezetet (leegyszerűsítve: miként szól bele a politikum), valamint a gazdasági környezetet. Ez utóbbira talán a legkisebb figyelmet fordítunk, pedig az újságírók anyagi helyzete, a médiumok támogatása (például hirdetések által) komoly befolyással lehet azok szabadságára. S bármennyire közhelynek számít, hogy teljesen szabad sajtó nincs, az
