Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis

2015-06-27

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net  2015. JÚNIUS

28. 17 évente készülő indexek is ezt bizonyítják, viszont ha 0 értéket nem is kap senki, 30 pont alatt szabadnak minősül a sajtó …” 



Fodor István (

http://www.magyarszo.com/

) Mi történik? - Varga László szerzői írása a vajdasági magyar közélet aktuális kérdéseiről  „…A jegyzetem nem nevekről, inkább jelenségekről szól. A jéghegy csúcsáról. Túl hosszú időn keresztül vonakodott szinte mindenki nyilvánosan megszólalni. Annak ellenére, hogy sokan érezték/éreztük, hogy a vajdasági magyar közélet mély válságban van. Hónapokra, évekre

visszamenőleg tudták/tudtuk sokan, hogy milyen destruktív folyamatok zajlanak a színfalak

mögött. Százak és százak ismerik és részei vagy voltak részei a rendszernek. Annak a rendszernek, amely az emberek egzisztenciális bizonytalanságára és a közösségi elismertség

iránti igényére épül. Aki ellentmond, ellehetetlenül. Egzisztenciálisan vagy a közösségi mellőzés

útján. De esetenként van rehabilitáció. Aki egyszer átesett az egzisztenciális vagy közösségi

ellehetetlenítésen, a rehabilitáció után soha többé nem mer még véleményt se megfogalmazni. Nemhogy ellentmondani …” (

http://www.vajma.info/

) H

H

i

i

s

s

t

t

ó

ó

r

r

i

i

a

a Csontváz a szekrényben: a Beneš-dekrétumok hetven éves átka  Hét évtizede mérgezi a

szlovák-magyar kapcsolatokat a Beneš-dekrétumok, és az azokból fakadó jogfosztó

intézkedések máig lezáratlan ügye. A mindkét oldalon hangoztatott klisékről, tévhitekről és

csúsztatásokról, valamint a megegyezés lehetőségeiről Szarka László és Popély Árpád történészeket kérdeztük. 70 évvel ezelőtt, 1945. április 5-én került kihirdetésre a kassai

kormányprogram, melynek rendelkezései az 1945-1948 között kiadott magyar- és németellenes

dekrétumok, rendeletek alapkövének tekinthetők. A második világháború lezárását követően haladéktalanul megkezdődött a szláv nemzetállam kiépítését és a német, illetve magyar

kisebbség felszámolását célzó program végrehajtására, mely a szlovákiai magyarság

legnagyobb próbatételéhez vezetett a hontalanság éveiben. A két évforduló – a kassai kormányprogram kihirdetése és a második világháború lezárása – kapcsán a szlovák sajtóban

ismét napirendre került a Beneš-dekrétumok témája, a megszólított politikusok, történészek

azonban jórészt csak a megszokott kliséket ismételték el. Ezek közül az egyik leggyakoribb,

hogy a Beneš-dekrétumok kétségbe vonásával megnyílna Pandóra szelencéje, aminek

következtében megkérdőjeleződhetne Európa egész háború utáni elrendezése. Hogy ez valóban

így van-e, és hogy Szlovákiában, illetve Csehországban történt-e az utóbbi években bármiféle

elmozdulás a dekrétumok megítélését illetően (bumm.sk) Kárpátalját 70 éve csatolták Szovjet-Ukrajnához  Hetven éve, 1945. június 29-én kötötték

meg Moszkvában azt a szovjet-csehszlovák egyezményt, amelynek értelmében Kárpátalja az

Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz került. A 12 800 négyzetkilométernyi Kárpátalja

(ukránul Zakarpatszka Oblaszty - Kárpátontúli terület) ma Ukrajna nyugati régiója, mely

Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával határos, lakosságának nagy

részét ukránok és ruszinok (más néven ruténok, kárpátukránok) alkotják. A terület mintegy ezer

éven át, a honfoglalástól a trianoni békéig a magyar állam része volt. Árpád hadai 895-896 körül érkeztek a Vereckei-hágón át a zord természeti viszonyok miatt gyéren lakott területre. A

nagyjából a történelmi Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyéket magában foglaló

Kárpátalja magyar benépesítése IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg, az 1241-es tatárjárás pusztításai után német telepesek érkeztek, majd megindult Halics (Galícia) felől a ruszinok beáramlása. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Kárpátalját (a

Felvidékkel együtt) az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolta. A szerződés