Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 24. 12 hibásak azért, ami ma Magyarországon van. Annak ellenére, hogy a magyar nép azt állítja magáról, tanultabb és intelligensebb nálunk, ez nem látszik meg, ha a cigány társadalom a téma. Cserdi ebből akar kitörni. Hogyha én cigány emberként azt mondom, szeretem a hazámat, engem ne röhögjenek ki. Ma mindent meg kell tenni azért, hogy a cigánykérdés ne probléma legyen, hanem feladat …” (Origo) Határzár „A napok leggyakrabban emlegetett híre a 175km hosszú határzár Magyarország és Szerbia között. A (vélhetően) szögesdróttal ellátott kerítés elvileg azért épül, hogy ellehetetlenítse azt a menekültáradatot, amely egyre tömegesebb méreteket ölt. Természetesen az intézkedés egyből politikai vitát gerjesztett Magyarországon, Szerbiában, de az EU-ban is. Szűkebb pátriánkban is nyilatkozatok sora látott napvilágot. Elsősorban a magyarországi média kereste fel az itteni magyar, illetve szerb politikusokat, majd a hazai média is bekapcsolódott. Míg a szerbiai miniszterelnök egyenesen „auschwitzi” állapotokról beszélt, addig mi, délvidéki magyarok már mérsékeltebben fogalmaztunk. Talán jobban ismerjük a felmerült problémát, hiszen a kilencvenes években, és most is (főleg koszovói romák) betelepítésében részesedtünk/ részesedünk. A nemzetközi szervezetek pontosan ugyan olyan fejkvóta és támogatási rendszert alkalmaztak Szerbia esetében, mint amit a napokban javasoltak az EU tagállamai felé. Mindenki kap belőlük egy kicsit, mellé egy kis pénzt az elszállásolásukra, ellátásukra. Igen ám! Csak egy idő után ezek a források elapadnak, a menekültek meg maradnak, ami egyben az adott ország, régió, település etnikai arányának megváltoztatását eredményezi. Ezért megértjük az intézkedések lényegét …” Csonka Áron ( http://csonkaaron.blogspot.hu/ ) Színlelni boldog menekültet „Megalapozott és a közjó iránt elkötelezett, valamint hatékony és progresszív, problémamegoldó, azaz gyakorlati (issue based – szakpolitika) politizálás csak ott van, ahol arra törekednek, hogy a közpolitikákat, benyomások és megérzések, no meg a politikusi voluntarizmus (puszta akarat) helyett tudományos ismeretekre, és szakértelemre alapozzák. A jelenkor komplex kihívásaira – legyen szó bármelyik területről, gazdaságról, társadalomról, kultúráról, vagy a témám szempontjából fontos demográfiai és (e)migrációs jelenségekről – nem adhatók megfelelő válaszok még csak a hallgatólagos (Polányi), vagy egyszerű tapasztalati tudás alapján sem. Csak az (explicit) elméletileg is megalapozott és kutatásra épülő tudományos tudásnak van esélye, amire a szakértelemnek épülnie kell, és aminek alkalmazása lehet a jó (szak)politika. (Nem fetisizálnám ezt a tudástípust sem, csak azt állítom, a racionális episztemológusokkal együtt, hogy a tudományos tudás formalizálható, pontos, beilleszthető és átvihető – legalábbis szándék és törekvés szerint: rendezett és ellenőrzött, megbízható és operacionalizálható, stb., tudás.) Hosszú ideje a fejlett világ (és tendenciaszerűen a fejlődő/felzárkózó is) abba az irányba halad, hogy a szakpolitikákat tudományosan megalapozott működő tudásra építse, mind a tervezés, a kivitelezés, a folyamatos visszaellenőrzés és értékelés terén, mind az érvelés diszkurzív mezejében. A társadalmi mozgások és változások szociológiai megismerésén alapuló tudás adhat alapot többek között, a(z) (e)migrációs, a népvándorlással kapcsolatos folyamatok modellezésére, és a megfelelő közpolitikák kialakítására …” Magyari Nándor László ( http://systemcritic.blogspot.hu/ ) Az értelmiség útja az irrelevanciába Az egyetemi világ egyre inkább elszigeteli magát a szélesebb közbeszédtől. A tudományos szaklapokban megjelent cikkeket alig olvassák, a tudománynépszerűsítés pedig nem divatos. A média is megsínyli a tudósok elefántcsonttoronyba zárkózását. „ A tudósok, különösen a társadalomtudósok, egyre kevésbé vesznek részt a közéleti és a politikai vitákban ” – olvassuk Asit K. Biswas szingapúri politológus és Julian Kirchherr oxfordi geográfus cikkét a szingapúri Strait Times hasábjain. Az értelmiség
