Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 24. 13 visszaszorul a közéletből. Míg korábban természetes volt, hogy az egyetemi emberek megszólalnak a politikában, ma egyre kevesebb a közügyekben állást foglaló public intellectual, aki képes tudományos ismereteit közérthetően megfogalmazva hozzájárulni az aktuális politikai vitákhoz. Ebben minden bizonnyal szerepe lehet az erősödő értelmiség-ellenességnek és a leegyszerűsítő, a zsigeri érzelmekre építő és a demagóg politika népszerűségének. Szerepet játszik benne a politika bulvárosodása és a vélemények radikalizálódása is: minél durvább egy kijelentés, annál több ember figyelmét kelti fel. A politikai megosztottság erősödése sem kedves az elfogulatlan tudományos érvelésnek: a közéleti vitákban szerepet vállaló értelmiségit könnyen beskatulyázzák és pártkatonává minősítik. Nem is alaptalanul, hiszen a pártértelmiség nemcsak a választóknál, de a politikusoknál is radikálisabb véleményeket fogalmaz meg, ami tovább mélyíti az ideológiai árkokat – és egyúttal erősíti a megmondó emberek jelentőségét. A jobb- és baloldali véleménygettóktól független értelmiség inkább elhallgat: nemcsak a közéleti vitákban nem vállal szerepet, de még szűkebb baráti társaságban is kerüli a politikai vitákat (Metazin) Látszatreform „Ukrajna regnáló miniszterelnöke pókerarccal állítja úton-útfélen, hogy az országban gőzerővel haladnak a reformok. Megváltozóban van például a rendőrség, amit a meghirdetett terv szerint május végére teljesen újjá kellett volna formálni. A reformfolyamat szerves részeként az állami közlekedésrendészetet (DAI), az ország egyik legkorrumpáltabbnak ismert szervét az Ukrán Nemzeti Policiának kellett felváltania. Júniusra a testületben végre kellett hajtani a személyi állomány átvilágítását, lebonyolítani az alkalmassági vizsgálatot, hogy kiszűrjék a nem odavalókat. A maradék pedig szaktanfolyam keretében gyarapíthatta volna tudását …” Balogh Csaba (KISZO) A veszprémi modell „Számos elemzés született már a Fidesz kétharmados parlamenti többségét lebontó februári veszprémi választási győzelemről. Nem kis örömömre elterjedt a „veszprémi modell” kifejezés. Ez alatt sokan pusztán azt értik, hogy a Fidesz rendszere 2018ban a pártok támogatását elfogadni hajlandó független, helyi jelöltekkel bontható le. Mások szerint a „civilség” nem feltétlenül szükséges, adott esetben pártpolitikus is lehet esélyes jelölt. A kérdés legújabban az, hogy miként található meg 106 választókerületben a megfelelő induló: a pártok megállapodásával, vagy előválasztással, ahogy a Republikon Intézet javasolja? Talán elég idő telt el már ahhoz, hogy leírjam, mit jelent számomra a veszprémi modell …” Kész Zoltán (nsz) Terepjátékok VEZÉRCIKK – „Mintha a nemzetpolitikai elhatározások mindenkori bölcsőjének számító Tusványosnak készülne megágyazni Lázár János. A kancelláriaminiszternek a keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatáson elhangzó értékelése, miszerint a szomszédos országok közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések, persze csak szűk körnek jelenthetett újdonságot. Ami azonban igazán fontos: a jelenség pontozása, a felismerés egyértelműsítése. Ha a Kárpátalján élő magyarok elleni, esetenként egzisztenciákat veszélyeztető eseményekre talán szalonképesnek tetszőek lehetnek az ukrajnai háborús viszonyok, a többi, Magyarországgal szomszédos országban tapasztalható komfortromboló intézkedések és gesztusok aligha magyarázhatók. Azaz magyarázhatók, de a felhozott érvek kicsit sem tolerálhatók. Főleg, hogy igazából közük sincs a valós indokokhoz …” Csinta Samu (Krónika) Böjte Csaba üzen bevándorlásügyben: legyen kerítés, de… A Magyar Szabadságértdíjat olyan személyeknek ítéli oda a Magyar Szabadságért Alapítvány, akik sokat tettek Magyarország függetlenségéért, demokratikus fejlődéséért. Idén Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetest tüntetik ki, akit napjaink Európájának legégetőbb kérdéséről, a bevándorlásról