Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 19. 16 Ki meri vállalni a rasszizmus bélyegét? A neves archeológus gyanítja, hogy az emberi rasszok között nemcsak szemre van különbség, hanem lélektani alkat dolgában is, és ezt a tudósok egyszerűen nem merik kutatni, mert félnek, hogy azonnal rasszistának minősülnének. „Túlságosan sokan keresnek könnyű választ, amelyért nem kell drágán fizetni hírnév, karrierlehetőség és a következő koktélpartira szóló meghívás dolgában. Miért ne lehetne inkább abból kiindulni, hogy mindennek ára van, ami ér valamit, s aztán igyekezni, hogy minimalizáljuk azt az árat?” – olvassuk Peter Frost veterán archeológus cikkét az Open Psychology Journalben. Az elmúlt években rendre előkerültek olyan írások, amelyek megpróbálták kikezdeni az emberi faj biológiai egységét hirdető, általánosan bevett tételt. Ezek egyebek között azt pedzegették, hogy társadalmi attitűdök, sőt kognitív készségek dolgában is biológiai eltérések vannak a rasszok között. Bizonyítékot ezek az írások nem tartalmaznak, legfeljebb arra van statisztikai bizonyíték, hogy az intelligencia-teszteken Amerikában a kelet-ázsiaiak teljesítenek a legjobban, utánuk az askenázi zsidók következnek, és az afrikaiak alacsonyabb pontszámot kapnak, mint az európaiak. De hogy ennek biológiai okai lennének, nem pedig szocio-kulturálisak, arra semmilyen bizonyíték nincs … (Metazin) A szórványkérdésről tárgyilagosan „…Ha azt akarjuk, hogy a szórványbeli ne hagyja el végleg szülőföldjét és be se olvadjon, mutassuk meg neki a nagyvilág lehetőségeit, de a nemzethez tartozás örömét és a nemzetért munkálkodás nagyszerűségét is. Gondoskodjunk arról, hogy legyen számos, és sokszínű közvetlen kapcsolata a tömbmagyarsággal. Tegyünk róla, hogy ő is nemzetben gondolkozzék-érezzen, valamint arról is, hogy ne legyen erejét meghaladó feladat megélnie a szülőföldjén. Ha ezek megvannak, akkor, és csak akkor, aki elég erősnek érzi magát, küldetéstudattal a szülőföldjén marad, sőt, egyben védőbástyája is lesz a tömbmagyarságnak. A többit pedig mentsük ki onnan, vagy sirassuk el …” Dobai Gyula (Erdély.ma) Először mi fogalmazzuk meg, mit akarunk Először mi fogalmazzuk meg, mit akarunk „Amíg mi nem tudunk akár a Székelyföldről, akár Partiumról egy konszenzust teremteni, addig borzasztó nehéz arra kérni bárkit, hogy ezt tartsa tiszteletben”. Szili Katalin, az autonómiakoncepciók kidolgozásáért felelős magyar miniszterelnöki megbízott nyilatkozott szerkesztőségünknek „…Volt alkalmam megismerkedni azzal, amit a partiumi közösség szeretne, hiszen az elmúlt ciklusban a nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottságának voltam az elnöke, és megismerhettem a Partiumi Autonómia Tanácsnak (PAT) azt az elképzelését, ami lehetőség szerint biztosítani tudja a szülőföldön maradásnak az esélyét. Egyébként számomra nagyon fontos az, hogy csak és kizárólag olyan elképzeléseket tudjunk asztalara tenni, amit egyrészről a helyiek fogalmaznak meg, másrészről pedig beleilleszthetők az európai autonómia vagy önigazgatás kérdéskörébe. Számunkra erről szól az Unió szubszidiaritás elve is, ami azt jelenti, hogy ott döntsenek, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Mióta megbízásomat megkaptam, az első utam ide vezetett. Az a feladatom, hogy próbáljam meg a társadalmi, civil és politikai szervezetek között azt az összhangot megteremteni, ami a helyieknek az elképzeléseit fogalmazza meg, és ha lehet, a magyarországi közösség részéről is egy egyöntetű támogatást tudjunk mögötte …” (Erdon.ro) Melyik rendszerre váltani? „Lezsák Sándor szerint Hóman Bálint néhai kultuszminiszter rehabilitálásának története a rendszerváltoztató folyamatnak is a története. A magyar Országgyűlés alelnöke erről az egykori kultuszminiszter márciusi felmentéséről szóló budapesti konferencián beszélt. A Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásban március 6-án
