Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 19. 15 változott a miniszter személye. Vagyis Simicska embere helyett ma már a saját bizalmasával dönti el, ki nyerhet …” (Nsz) Bevándorlók és menekültek „Szinte el sem kezdődött még a nemzeti konzultáció, a kormánynak máris állást kell foglalnia menekült- és bevándorlási ügyekben, a papíron is megerősített nemzeti konszenzus hiányában, megelőlegezve a nagy nemzetközi fórumokon a hazai közvélemény többségének akaratát. Az év elején volt már egy gyors közvélemény-kutatás, amely azt jelezte, hogy a lakosság hetven százaléka szigorítana a bevándorlási szabályon, amit kár lenne betudni a magyarok állítólagos idegengyűlöletének. Sokkal inkább a bevándorlókról szerzett rossz tapasztalatok befolyásolták az eredményt. Nyilvánvaló, hogy a bevándorlókról a lakosság szerzett egészen kitűnő tapasztalatokat is, de az összbenyomás végül is negatív lett. Nem mellékesen azért, mert a magyar lakosság képes különbséget tenni a hazánkban letelepedő külföldi és az illegális bevándorló között. A ballib sajtó által bemutatott kiválóságokról mindenki tudta, hogy nem a zöldhatáron jöttek be, lopva, lapos kúszásban, de nem is egy kamion elfalazott rakterében. Mostanság is az illegális bevándorlók okozzák a gondot, nemcsak hazánknak, de az unió szinte egészének, ugyanis a menekültáradat mára népvándorlásméreteket öltött …” Ugró Miklós (MNO) Védőernyő „A 2014-es évet egyenesen riasztónak nevezhetnénk geopolitikai szempontból. Több nyugati politikus egyenesen úgy vélte, a Kreml a második világháború utáni világrendet borította fel azzal, hogy bevonult a Krím-félszigetre, majd – minden orosz cáfolat ellenére – nyilvánvalóan jelentős katonai támogatást nyújtott a kelet-ukrajnai lázadóknak. Ez a fejlemény sok NATO-tagállamot ráébresztett arra, talán kicsit komolyabban kell vennie az észak-atlanti szervezettel szembeni kötelezettségeit. Az 1999-es koszovói háború óta a kontinens teljesen biztonságosnak tűnt, így a gazdasági válság nyomán az egyes tagországok elsősorban katonai kiadásaikat faragták le. Ennek eredménye, hogy az ukrajnai orosz beavatkozás óta több olyan tanulmány szerint is Oroszország szinte pillanatok alatt képes lenne bekebelezni a Baltikumot, függetlenül attól, hogy Észtország, Lettország és Litvánia is tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ráadásul a NATO-nak meg van kötve a keze. Hiába csatlakozna a szövetséghez több ország is, ahhoz, hogy egy állam a szövetség védőernyője alá kerüljön, rengeteg feltételnek kell teljesülnie. A demokratikus berendezkedés, a védelmi reformok mellett nem hagyható figyelmen kívül az adott állam geopolitikai helyzete. Hiába csatlakozna a jelenlegi kijevi vezetés a NATOhoz, ha tetszik Petro Porosenkóéknak, ha nem, a jelenlegi kiélezett helyzetben erre a nyitott kapuk elvének deklarálása ellenére sincs esély. Hasonló a helyzet Grúziával is …” Rónay Tamás (Nszv) A népirtás bűnsegédei Az „auschwitzi könyvelő”, aki bíróság előtt áll Németországban, nyilván nem kap letöltendő börtönbüntetést 94 éves korában. Az ítélet jelképes jelentőségű lesz. Ha elítélik, akkor a bíróság azt mondja ki, hogy mindenki bűnös, aki részt vett a holokausztban. „Meglehet, az ország tele van holokauszt-emlékművekkel, de a német igazságszolgáltatás mindmáig adós az igazságtétellel” – írja Ben Knight a Prospect magazinban. Pedig Németország arról híres, hogy nem szépítgeti a náci múltat és legalább is a hivatalos politikai életben elképzelhetetlen a bűnösök mentegetése. Nem úgy Japánban, ahol a mai kormány nem a háborús bűnök elismeréséből merít erkölcsi erőt, hanem úgy látja, hogy a nemzeti büszkeségnek csak árt a múlt sötét oldalának felhánytorgatása. Angela Merkel kancellár a tavasszal Tokióban járván japán tudósok előtt tartott beszédében el is mondta, hogy Japán akkor vívná ki a világ elismerését, ha megbánást tanúsítana, és nevükön nevezné a dolgokat, akárcsak Németország (Metazin)
